Százon túliak társasága

Vajon eljön-e az idő, amikor mindannyian 100 éves korunkig élünk?

A Spektrum Televízióban bemutatásra kerülő 55 perces dokumentumfilm, a "Százon túliak társasága" nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy megpróbálja megfejteni a hosszú élet titkát. Ez ugyebár eleddig nem sokaknak sikerült, hiszen például az örök fiatalság vizének forrását sem találta még meg senki, ám a film megtekintésével a nézők megtudhatják, hogy a tudomány rohamos fejlődésével párhuzamosan mit tudtunk meg - ha nem is az örök élet, de legalább a hosszú élet titkairól. Hogyan segíti a genetika vagy például a táplálkozástudomány azokat, akik szeretnének hosszan és lehetőleg a legjobb egészségben élni?

Mindenki számára bizonyossá válik előbb-utóbb, hogy a születéssel a halált is osztályrészül kapjuk. De vajon eljön-e az az idő, amikor mindannyian 100 éves korunkig élünk? Ennyi időre mindenesetre szükségünk lenne ahhoz, hogy teljes életet éljünk. Hogy ezt el is hihessük, fogadjuk el a filmben elhangzó számítás hitelességét, miszerint 77 éves átlagéletkort feltételezve, egyetlen szendvics elfogyasztásával az ébren töltött életünk egymilliomod részét "pazaroljuk" el. Ebből pedig szükségszerűen következik, hogy nincs - nem lehet - időnk mindent megnézni, megtapasztalni, megtanulni, amit szeretnénk. Még akkor sem, ha a várható átlagéletkor évente 30 perccel nő.

A dokumentumfilm rávilágít, hogy az öregedéssel kapcsolatban kétféle elmélet létezik. Az egyik szerint az öregedésnek az a legfőbb oka, hogy a szervezet - minden szerve és sejtje - fokozatosan elhasználódik. A második elmélet szerint genetikai programozásunk dönt az öregedésről. Ezt egy biológiai óraként lehet felfogni, amelyet életünk elején "felhúznak" és amely az életünk során szépen, fokozatosan lejár. Abban mindkét elmélet közös, hogy az öregedés folyamata elkerülhetetlen. Mégis mit tehetnénk akkor, hogy lelassítsuk?

Ezt a kérdést sokan, sokféleképpen közelítik meg. A film bemutatja Roy Walford biológia professzort, aki 1991-93 között részt vett a Bioszféra 2 elnevezésű nagyszabású programban is. Az ő elmélete szerint a hosszú élet titka a kalóriamegszorítás, azaz szerinte bőven elég, ha a szükséges energiabevitel 70%-át esszük csak meg, igaz, annak gondosan összeválogatott tápanyagokból kell állnia. Egy tipikus ebéd például így fest: egy banán, egy kevés sovány tej, élesztő, egy körte és egy kis szójakrém. Roy Walford az elméletét nemcsak magán tesztelte, számos követője van, és egereken végzett kísérletei is bizonyítják hipotézisét. A diéta jótékony hatásainak köszönhetően hosszabbítja az életet: vérnyomás- és koleszterinszint csökkentő hatású, jótékony irányban befolyásolja a vércukorszintet, és hatására különféle hormonális változások is bekövetkeznek.

Sokan egy másik utat követnek: különféle táplálékkiegészítőket esznek. Ennek a szemléletnek elsősorban az Amerikai Egyesült Államok a forrása, ahol az őrület odáig fajul, hogy egyesek akár napi száz étrendkiegészítő tablettát is rendszeresen bevesznek. A film készítői ellátogatnak Durk Pearson és Sandy Shaw farmjára a Nevadai sivatag szélén. A szerzőpáros a nyolcvanas években jelentetett meg egy könyvet e témában. amely nagy port vert fel és mintegy 20 éve gondosan összeválogatott "tablettákon" él: antioxidánsok, vitaminok, nyomelemek, aszpirin, immunrendszer- és izomépítő tápanyagok. Életmódjuk hatását a filmben bemutatott egyszerű próba teszteli.

Mégis, hogyan lehetséges akkor, hogy sok százéves a saját bevallása szerint meglehetősen kevéssé élt mértéktartó életet? Jókat evett-ivott, esetleg egész életében dohányzott és élvezte az életet. A kutatók erre is kezdik megtalálni a választ: a zsíros ételekben is lehet olyan anyag, amely késlelteti a koleszterin beépülését, a bor összetevői segítik a nyomelemek beépülését, és még sorolhatnánk. A mediterrán konyha ráadásul kifejezetten kedvez a hosszú életnek! Hogy miért? Megtudhatjuk a filmből.

A dokumentumfilm megismertet bennünket azzal is, hogy milyen sejtszintű folyamatok felelnek az öregedésért: megismerkedünk a szervezet "terroristáival", a sejteket szüntelenül támadó szabadgyökökkel. Megtudhatjuk, hogy a szabadgyökök keletkezése a táplálék égetési folyamatai során elengedhetetlen, és ami idővel romlik, az a szervezet ellenük szolgáló védekezőképessége. Az úgynevezett antioxidánsok pedig a szabadgyökök elleni védekezést segítik.

És vajon hat-e az életszemléletünk életünk hosszára? Ma már egy külön tudományág, a pszichoneuroimmunológia foglalkozik ezzel a kérdéssel. Kimutatták, hogy a pozitív életszemlélet megerősíti az immunrendszert, míg a stressz-szint emelkedése és a rossz hangulat mindenféle betegség, például szívbetegségek, rák és depresszió táptalaja lehet. Ezt erősíti meg véleményével Jacques Fessard pszichiáter, és áttételesen a chicagói pszichológusnak, Massermannak még a hatvanas évekből származó, a filmben bemutatott állatkísérlete is. Azt, hogy milyen gyakorlatokkal változtathatunk gondolkodásmódunkon, szintén vázolja a film.

Spektrum TV, június 5-én 14:15