"A nemzeti park megalakítását sokrétű tudományos feltáró jellegű kutató munka előzte meg, amelyek azt igazolták, hogy az Őrségben továbbra is olyan, Magyarországon egyedül álló, elsősorban az Alpokra jellemző növény- és állatvilág található, amely ugyan nem számít hungaricumnak, de mindenképp érdemes a megóvásra, a természetvédők fokozott figyelmére" - fejtette ki a tanácskozást megnyitó előadásában Kovács Mátyás, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője.
A szakmai tanácskozáson elhangzott: a több mint 40 ezer hektáros területen idén márciusban megalakított Őrségi Nemzeti Parkban most folyik a park kezelési tervének kidolgozása.
Az ország 10. nemzeti parkja 44 őrségi települést is érint, természeti értékei mellett elsősorban az idegenforgalom, a turizmus jelenthet kitörést az infrastruktúra és a munkahelyek tekintetében hátrányos helyzetűnek számító térség számára.
A nemzeti parkhoz tartozó őrségi településen élők számítanak arra, hogy a biogazdálkodáshoz, főként a természetvédelmi szempontból is fontos, a legeltetést és a rétek kaszálását biztosító állattartáshoz támogatásokat kapnak, és így kihasználhatják a nemzeti park előnyeit - fogalmazták meg az érintettek a konferencián, melyen az érintett települések polgármesterei is részt vettek.
Az Őrségi Nemzeti Park továbbfejlődésére mindenképp jótékony hatással lesz hazánk remélt európai uniós csatlakozása, hiszen a tájegység nagyobb része a szomszédos Ausztriában található, amely szintén nemzeti parki védettséget élvez, így a két nemzeti park együttműködése, uniós támogatásokra is számíthat - vélekedtek tanácskozásukon a szakemberek.
A konferencia szakmai részében előadások hangzottak el az Őrségben jelenleg is folyó tudományos kutatások legfrissebb eredményeiről. Szó esett egyebek mellett az őrségi tőzegmohák tudományos jelentőségéről, az őrségi úszólápok vizsgálatáról, a tájegység madár- és rovarvilágának tudományos érdekességeiről is.
A konferencia a 46. Vas megyei környezet- és természetvédelmi napok záró rendezvénye is volt.