Szentté akarják avatni Rettegett Ivánt

Határozottan ellenzi II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája, hogy szentté avassák IV., azaz Rettegett Iván egykori cárt, akinek ikonjai a közelmúltban ismét megjelentek Oroszországban.

A pravoszláv egyházi vezető szerint a középkori egységes orosz birodalom megteremtőjének a lelkén több ezer ártatlan ember halála szárad, köztük Filip moszkvai metropolitáé. Ha Ivánt szentté avatnák, akkor Filipet kellene "szentteleníteni", mert "nem lehet egyszerre tisztelni meggyilkoltakat és gyilkosokat" - vélekedett II. Alekszij, aki szerint a híres-hírhedt cár szentképeinek újbóli feltűnése nem más, mint "újabb kísérlet kételyeket ébreszteni a pravoszlávokban".

IV. Iván, aki 1553 és 1584 között uralkodott, háromévesen lett moszkvai nagyherceg, majd 17 éves korától elsőként viselte a minden oroszok cárja címet.

Korszerűsítette az orosz államszervezetet, a hadsereget, törvénykönyvet adott ki, rendet tett az egyházi vitákban. Fokozatosan építette ki abszolút hatalmát, amellyel először csak visszaszorította a nagyhatalmú arisztokrácia, a bojárok befolyását, majd - valódi és vélt árulásokra hivatkozva - 1570-71-ben tömegesen végeztette ki őket.

Paranoiája odáig fajult, hogy megölte idősebbik fiát, és végül elborult elmével halt meg. Rettegett Iván kultusza a Szovjetunióban Sztálin idején erősödött meg.