A nagyszerű eredmény mögött egy évtizedes kutatómunka áll, amelynek során megfejtették a mozgató idegsejtek kialakulásához szükséges kémiai jelzéseket. Újabb jelentős lépésnek lehetünk tanúi a rohamosan fejlődő őssejt-biológia területén, amelynek legfőbb célja, hogy a bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak bizonyos mértékben elkötelezett őssejtekből az emberi szervezet mintegy 200 féle sejttípusának bármelyikét kialakíthassuk, gyógyítási céllal.
A Columbia Egyetemen (USA) zajló kutatások eredményei minden bizonnyal alkalmazhatók lesznek az ember esetében is. Egyelőre felmérni is nehéz ennek jelentőségét: emberi mozgató idegsejtek létrehozásával számos bénulásos betegség válik kezelhetővé, esetleg gyógyíthatóvá. E sejtekkel pótolni lehetne a betegség vagy baleset miatt elvesztett idegsejteket.
A kutatásokat vezető Thomas Jessell és munkatársai a Cell (Sejt) c. szaklap 2002. július 17-ei számának online kiadásában soron kívül közölték eredményeiket. Jessell és kollégái több mint 15 éve tanulmányozzák a fejlődő gerincvelő idegsejt-kapcsolatainak kialakulását. Meghatározták azt a két kulcsfontosságú lépést, amelynek során az idegsejt-előalakokból idegsejtek, majd ezek egy részéből gerincvelői mozgató idegsejtek (motoros neuronok) fejlődnek ki. Az így kitenyésztett sejteket sikerrel próbálták ki élő közegben (in vivo) is, ahol beültetésük után azok beilleszkedtek szöveti környezetükbe, s működőképesnek bizonyultak.
Korábban az [origo]-ban
Áttörés az őssejt-biológiában:
kifejlett idegsejtek előállítása emberi
embrióból
2001. december 3. Először sikerült
specializált, kifejlett idegsejteket
előállítani emberi embrionális
őssejtekből. Elérhető közelségbe
került a Parkinson- és Alzheimer-kór
kezelése.