A Budapesti Planetárium a Népligetben |
A mai planetáriumok műszere bonyolult optikai berendezés, amely a kör alakú nézőtér közepén helyezkedik el, és innen vetíti ez a csodálatos berendezés a félgömb alakú kupolára a valódi csillagos égbolt megtévesztésig hű képét.
A planetárium bejárata |
Az épület kívülről csillagvizsgálóra emlékeztet, távcsövek azonban nincsenek benne. Az impozáns külső kupola csak a belsőt védi. A 23 méter átmérőjű belső kupola felületére a bonyolult vetítőműszer (balra) 8900 égitestet vetít ki, többet, mint amennyit egy átlagos emberi szem az égen látni képes. Különleges élmény az égi objektumok minden észlelhető mozgásának felgyorsított sebességű visszaadása, amelynek segítségével néhány perc alatt egy nap vagy akár egy egész év változásait, mozgásait végigkövethetjük az égbolton. Különleges körpanoráma-berendezés vetíti ki a holdpanorámát, amely a Holdra lépő embert fogadta. A nézőtéren mintegy 400 látogató foglalhat helyet. A nézőteret, a kupolatermet impozáns, zárt márványfolyosó veszi körül, amelyben művészettörténeti, hologram-, festmény-, fotó-, műszer-, makett- stb. kiállítások kapnak helyet. A falakon csillagászati objektumokat ábrázoló nagyméretű transzparens fotók, csillagászati és űrhajózási témájú nemzetközi bélyegkiállítás, valamint a témába vágó gyermekrajzok kiállítása látható.
A Budapesti Planetárium elmúlt huszonöt évét igen sokrétű tevékenység jellemezte. A planetárium csillagászati-űrkutatási délelőtti előadásai kifejezetten a tanulóifjúság, az oktatás igényeihez igazodnak. Több nagyközönségi program és néhány, a külföldi turistáknak szánt idegen nyelvű műsor emeli az intézmény rangját. A műsorokban vetített égi látványt egy-egy keretjátékban hatásosan egészítik ki a különböző színeffektusok, a témához válogatott irodalmi szövegrészek, a zenei aláfestés s nem utolsósorban a legkiválóbb szakemberek kísérő szövege. Az előadások a tudományos ismereteket számtalan gyönyörű diakép vetítésével, videofilm részletekkel tárják a látogató elé. Dr. Horváth András űrkutató-csillagász, a planetárium igazgatója elmondta: 25 év alatt mintegy 3,5 millió látogatója volt az intézménynek.
A planetárium az esti órákban más jellegű műsoroknak, zenei és fényzenei koncerteknek is helyt ad. Az első kísérletek már a hetvenes évek végén kezdődtek, ezekből nőtt ki 1983-ban a mai Lézerszínház, Európa egyetlen állandóan működő lézershow-ja. E műsorok többszínű lézereffektusokból, népszerű együttesek, szerzők és művek zenei anyagából és diákból összeállított programok.
A planetárium műsorai közül utóbbi években kiemelkedett a "2061: a Mars titka" című műsor, mely a jénai planetárium felkérésére az 1998-as Német-magyar Kulturális Programra készült. Az űrkutatásról és űrhajózásról szóló, lézereffektusokat is használó science-fiction műsornak egy évvel később elkészült az angol változata is. 1999-ben a "Napfogyatkozás" című műsort mutatták be nagy sikerrel, a Magyarországról is látható teljes napfogyatkozást felhasználva ismeretterjesztési célokra. 2000-ben az "Utazzunk a Marsra" című gyermekműsor és a mindenki érdeklődésére számot tartó "Világvége?" című műsor vonzotta a közönséget. A planetárium idei két új gyermekműsora a "Leszállás a Marsra" és a "Süni és a csillagok".
A planetárium műsorai egyszerre szórakoztatnak és tanítanak. Az iskolai és nagyközönségi előadásain közel százezer fő vesz részt évente. A közönség reagálása bizonyítja, hogy nem csak művelődési lehetőséget jelent a műsorok látogatása, hanem a szabad idő hasznos eltöltésének módját, az Univerzummal való találkozás emlékezetes élményét is.
A fotókat a Planetárium bocsátotta az [origo] rendelkezésére.