Az Etna tovább fortyog

A tűzhányó ötödik napja ontja magából a lávát és hamut, a sziget keleti részén változatlanul reng a föld.

Mint korábbi hírünkben már megírtuk, a láva negyedik napja több mint 90 méteres magasságba lövell föl, s a vulkán fölött tornyosuló füstfelhőt még Afrika partjairól és az űrből is látni.

Bár a lávafolyam szerda éjjel óta lassabban hömpölyög az Etna lejtőin, a földrengések változatlan sűrűségben és erősséggel követik egymást, szerdán a Richter-skála szerinti 3,2 erősségű rezgést mértek. Sűrű, fekete hamu lepte be a sziget második legnagyobb városa, a tűzhányó lábánál fekvő Catania utcáit.

A Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű földrengés rázta meg csütörtökön déltájban Molise dél-olasz tartomány székhelyét, Campobassót és környékét, San Giuliano di Pugliában pedig, amely Campobasso körzetében található, egy iskolában, ahol közel 50 gyermek tartózkodott, leszakadt a födém.

Szicília néhány lakóját nehéz meggyőzni a közelgő veszély komolyságáról, és nem akarják elhagyni lakóhelyüket. "A házamban akarok meghalni, engem ugyan nem mozdítanak el innét, még bulldózerrel sem" - mondta egy 78 éves asszony, Giovanna Fieschi.

A cataniai katedrális freskója a vulkán 1669-es kitörését ábrázolja.

Cataniában, amit az Etna 1669-es kitörése szinte a földdel tett egyenlővé, bezárták az iskolákat és a repülőteret, és a város lakói maszkokkal és ernyőkkel felszerelve lépnek csak ki az utcára, ahol sűrű pelyhekben esik a hamu.

Történelmi források először Kr. e. 1500-ban említik az Etna kitörését, s bár a vulkán szinte folyamatosan morajlik, kitörést legutóbb 1992-ben regisztráltak.