A Hold rejtheti a földi élet titkát

Elképzelhető, hogy a Hold felszínének egyes kőzetei bolygónk elfeledett emlékeit őrzik.

Amerikai csillagászok becslései szerint legalább 8 millió tonna földi eredetű kőzetanyag található a Hold felszínén. E bolygóközi törmelék kutatása értékes ismeretekkel szolgálhat a Föld és a földi élet eredetével kapcsolatban - állítják a kutatók.

A Naprendszer kialakulása óta üstökösök és meteoritok milliárdjai csapódtak a Mars, a Vénusz és a Föld felszínébe. Az égitestek ütközései jó 3,9-3,8 milliárd évvel ezelőtt, az úgynevezett Nagy Meteoritbombázás időszakában tetőztek.

A Hold is "tanúja" volt mindennek, és napjainkig rögzítette az eseményeket. Valószínű, hogy bolygónk kísérője maga is a Föld és egy Mars-méretű objektum ütközéséből keletkezett jó 4 és fél milliárd évvel ezelőtt" - fogalmaz John Armstrong, a Washingtoni Egyetemen (Seattle) dolgozó csillagász.

Armstrong és munkatársai a Hold felszínét tarkító kráterek száma és mérete alapján felbecsülték a Földre történő nagyobb bacspódások számát, majd kiszámították annak valószínűségét, hogy a bolygónk felszínéből e becsapódások során mennyi anyag juthatott el a Holdra.

Számításaik szerint a holdfelszín minden 100 négyzetkilométeres területén mintegy 20 tonna földi eredetű törmelék található. (Ugyanekkora területen a Mars 180, a Vénusz pedig 80 kilogrammnyi anyaggal képviselteti magát.)

A három bolygóról származó holdfelszíni anyagok összehasonlítása értékes adalékokkal szolgálhat az égitestek, s különösen a Föld múltjával kapcsolatban. Egy ilyen elemzés "véget vethetne a spekulációnak, hogy milyenek voltak bolygóink történetük korai szakaszában" - fogalmaz Armstrong.

Kőhajításnyira a Hold

A földi élet eredete körül folytatott vita napjainkra sem csillapodott. Ennek egyik oka az, hogy bolygónkon nem találni 3,8 milliárd évnél idősebb kőzetet. Az erózió és a lemeztektonika minden régebbi emléket eltörölt.

A Hold azonban e szempontból érintetlen maradt: egykori "ráncai" nem tűntek el, bár felszínét egyre újabb karcolások barázdálják. A Földről a Holdra került anyag valószínűleg a legkülönbözőbb korszakokból származik, ugyanakkor túlnyomó része a már említett Nagy Meteoritbombázás idejéből származhat. E kőzetek vizsgálata akár a földi élet eredetére is fényt deríthetne, amennyiben az élethez elengedhetetlen anyagok, esetleg megkövesedett baktériumok nyomaira bukkannánk. (Ezek hiánya is árulkodó jel lehetne.)

Egy viszonylag olcsó, robotok útján végzett vizsgálat - mint az Európai Űrügynökség 2003-ra tervezett SMART-1 missziója - "több tonnányi ismerettel" gazdagíthatná a tudományt - véli Armstrong.

Paul Bland, a londoni Imperial College meteorit-szakértője szerint a Holdat elérő kőzetek rendkívül nagy sebességgel csapódhattak be, így nem valószínű, hogy a homokszemnél nagyobb méretű törmelék gyakori lenne.

Ám ahhoz nem fér kétség, hogy a keresett anyag ott rejtőzik. "Mindenképpen érdemes egy próbát tenni. Akár egyetlen egymilliméteres darab is rengeteg információt nyújthat" - állítja Bland.