Az elhízottsággal foglalkozó kutatók legnagyobb része főleg az emberi test energia- és zsírtartalékainak állapotára összpontosít. A legtöbb visszaeső fogyókúrás azonban tudja, hogy a szervezet energiaigénye mellett a szokások és a vágyak talán még fontosabb szerepet játszanak az elhízásban.
A vizsgálat során először opioidmolekulákat juttattak az egerek szervezetébe, mire azok a szokásos zsírmennyiség hatszorosát fogyasztották el.
A fájdalomcsillapításban döntő szerepet játszó, fehérjetermészetű opioid-receptorok mind a központi-, mind perifériás idegrendszerben megtalálhatók, és más hormon- és neurotranszmitter-receptorokhoz hasonlóan a sejtmembránban helyezkednek el.
"Ezek a vegyületek olyan érzést váltanak ki, mint amikor az ember tiltott gyümölcsként elfogyaszt egy ízletes csokitortát" - fogalmazott Ann Kelley, a University of Wisconsin-Madison Medical School munkatársa az Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) éves találkozóján a floridai Orlandóban.
"Az újabb és újabb zsírégető csodagyógyszerek kutatói mintha megfeledkeztek volna az agy beépített 'áramköreiről'. A gyógyszergyártók még ma sem szentelnek kellő figyelmet az agynak, pedig a megoldás kulcsa - mint mindig - most is ott rejtőzik".
Egyensúlyban
A szokások szerepe tényleg túlszárnyalhatja az éhség hatását - fejezi ki egyetértését Randy Seeley elhízáskutató, a Cincinnati Egyetem (Ohio) munkatársa. "Az ember délben eszik, mert ekkor nyit a vállalati menza".
Ám a telítettség és a kövérség érzése is fontos szerepet játszanak a testsúlyunk szabályozásában. Táplálkozásunkat és testsúlyunkat az agy ugyanis a vércukor- és hormonszintre adott válaszként irányítja.
Az energiafogyasztás és a táplálékbevitel kiegyensúlyozása nagy pontossággal történik. Ha valaki egy év alatt fél kilót hízik, mindössze 4000 kalóriával fogyasztott többet a kelleténél az egész éves 900 000 kalóriás bevitelhez képest.
De amint valaki túlsúlyos lesz, a test alkalmazkodik az új állapothoz, és ettől kezdve ellenáll még a fogyókúra gondolatának is. "Az anyagcsere-rendszer igyekszik erősen ellenállni - de a jelek szerint nem elég erős" - fogalmaz Hans-Rudolf Berthoud, a Louisianai Egyetem munkatársa.
A világ lakosságának mintegy 7%-a klinikailag túlsúlyos, és jóval többen vannak, akik egyszerűen csak több súlyt cipelnek magukon a kelleténél. A tanácskozás részvevői közül sokan egyetértettek abban, hogy kevesebbet enni és többet mozogni: ez a legegyszerűbb módja a fogyásnak. De ha ez a módszer valakinél nem működik, "előbb-utóbb a neurológusoknak kell valamilyen kezeléssel előállniuk" - jósolja Seeley.