Óriáspandák klónozása: versenyfutás az idővel

Kínai kutatók szerint két nagy akadály elhárult az óriáspanda klónozásának útjából, s már csak egyetlen problémát kell megoldaniuk. Mások szerint a faj ezt már nem lesz képes kivárni.

Óriáspanda: az egyik legveszélyeztetettebb faj

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) a Föld egyik legveszélyeztetettebb faja, nem véletlenül választotta jelképének a WWF (World Wildlife Fund - Világ Természetvédelmi Alap). Ezek a kedves, kifejlett állapotban átlagosan 1,5 méter hosszú és egy mázsás állatok kizárólag Kínában őshonosak. Természetes élőhelyeik az ország délnyugati részén 1200-3400 méteres magasságban fekvő bambuszdzsungelekben vannak. Táplálékként szinte kizárólag bambuszrügyeket és -hajtásokat fogyasztanak.

Élőhelyeik egyre fokozódó pusztítása és az orvvadászat mára a kihalás szélére sodorta őket. Becslések szerint a fajnak már csak kb. 1000 egyede él szabadon, fogságban pedig alig több mint száz. Az óriáspandák ráadásul igen lassan szaporodnak, s az újszülöttek halálozási aránya is nagy (kb. 60%). Ez részben a kölykök betegségekkel szembeni gyenge ellenálló-képességének, részben pedig annak köszönhető, hogy a szülők sokszor véletlenül agyonnyomják az újszülötteket.

Veszélyeztetett állatfajok klónozása

Számos kutató szerint a klónozás lesz a kihalásra ítélt fajok végső menedéke. Számos országban alakítanak ki olyan génbankokat, amelyek ezt a célt szolgálhatják a jövőben. Mások véleménye szerint azonban a klónozás nem sokat segít a veszélyeztetett élőlényeken, mivel pusztulásuk alapvető oka élőhelyeik megsemmisítése. Becslések alapján a madarak 11, az emlősök 25 és a halak 34%-a veszélyeztetett.

Az állati klónozás ráadásul még számos technológiai és biológiai jellegű problémával küzd. Ezek közül a legfontosabbak az embriók létrehozásának kis hatékonysága, a befogadó anyába való beültetést követően pedig a korai vetélések gyakorisága, a vemhesség és a szülés során fellépő különféle problémák, illetve az utód születési és fejlődési rendellenességei. A számok fajonként jelentős eltéréseket mutatnak. Ha az állati klónozás két legfontosabb alanya, a birkák és a szarvasmarhák esetét vizsgáljuk, akkor a felnőtt sejtekből készített embriók és az egészséges klónok arányát figyelembe véve átlagosan 2, illetve 10%-os hatékonyságról beszélhetünk.

Az első klónozott egyed egy veszélyeztetett fajból

A Science tudományos hetilap 2001. januárjában arról számolt be, hogy megszületett, majd két napra rá elpusztult egy iowai genetikai kutatóközpontban a világ első olyan állata, mely egy veszélyeztetett faj, a Délkelet-Ázsiában élő gaur (dzsungeltulok) klónja. A Noah (Noé) névre keresztelt gaurbébi egy hím gaur bőrsejtjeinek, és egy sejtmagjától megfosztott szarvasmarha petesejtjének genetikai frigyéből származott. Csupán ez az egy példány született meg 2001. január 8-án a 44 embrióból, és ez is a vártnál később. Ugyanis a kutatók már novemberben, császármetszéssel világra akarták segíteni, ám közben kiderült, hogy a gaurok vemhessége hosszabb, ezért vártak januárig.

A legtöbb klónozott állatnál komoly rendellenességek lépnek fel röviddel a születés után, főként tüdőproblémák, vagy abnormálisan nagy testsúly. Noah azonban látszólag teljesen egészségesen, normális 36 kilós testsúllyal született, 12 órával később pedig már járni is tudott. Újabb fél nap elteltével azonban erős hasmenése kezdődött - ennek oka egy olyan baktérium volt, amely a kifejlett szarvasmarhák emésztőrendszerében gyakran előfordul. Az újszülötteknél azonban halálos mennyiségű toxint termel, így hiába kezelték ellenméreggel és antibiotikumokkal, Noah az állatorvosok erőfeszítései ellenére kiadta páráját.

Az óriáspandák klónozása

Megtévesztett hímek

Az óriáspandákat szinte lehetetlen fogságban szaporítani. Az állatok viselkedésével kapcsolatos érdekes felfedezés volt, hogy a pandák fogságban történő szaporodását sokszor a helytelen szexuális bevésődés akadályozta. Bármilyen hihetetlen, de mivel a fiatal hímek ilyen szempontból érzékeny korszakukban (bevésődési periódus) ápolóikkal voltak napi kapcsolatban, "beleszerettek" az emberekbe, s a panda hölgyek ezután már nem izgatták fel őket. A helytelen szexuális magatartás a fogságban élő hímek több mint 60%-ára jellemző.

A BBC most arról számol be, hogy kínai kutatók szerint két nagy akadály elhárult az óriáspanda klónozásának útjából, s már csak egyetlen problémát kell megoldaniuk. Chen Dahuan - aki a pandaklónozási program vezetője a kínai tudományos akadémia állattani intézetében - arról számolt be, hogy kidolgozták a pandaembrió létrehozásának megfelelő módját, egy idegen faj petesejtjének felhasználásával. Sikerült megoldani az embrió beültetését is a befogadó anyaállat méhébe, amely szintén idegen fajhoz tartozik. Most már "csak" az van hátra, hogy biztosítsák az embrió megfelelő fejlődését a számára nem természetes szöveti környezetben - idézte a kutatót a Xinhua hírügynökség, amely máris arról beszél, hogy az óriáspandák klónozása hamarosan megvalósulhat Kínában.

Más fajok bevonására azért van szükség az óriáspandák esetében, mert mint említettük, igen lassan szaporodnak. Általában egy vagy két utódot hoznak a világra, a három kölyökből álló alom már nagyon ritka esetnek számít. Ezért használnak a klónozáshoz más fajokból petesejteket, illetve ezért ültetik be más fajok nőstényeinek méhébe az embriókat.

A legnagyobb probléma a megfelelő befogadó anya kiválasztása. Az óriáspandák legközelebbi rokonai a nyulak és a mosómedvék, de méretük miatt egyik sem felel meg arra, hogy egy ilyen utódot kihordjon. A kutatók most fekete medvéket szeretnének kipróbálni erre a célra.

A kínai tudományos akadémia és két kínai óriáspanda-kutatóközpont sejtbankot hozott létre a klónozási kísérletekhez. Chen nem nyilatkozott arról, mikor koronázhatja siker erőfeszítéseiket. Számos kutató igen szkeptikus: véleményük szerint könnyen előfordulhat, hogy az óriáspandák "elmennek", mielőtt sikerül tökéletesíteni a klónozási technológiát, és sokkal fontosabb lenne természetes élőhelyük, a kínai bambuszdzsungelek megfelelő védelme.