Genomikai kutatások: kimaradni több, mint bűn - hiba

Az Európai Unió 6. kutatási keretprogramjában első számú prioritásként jelölte meg a genomalapú biológiai kutatásokat, amelyen belül az emberi genomika, azaz az egészségügyi kutatások állnak az első helyen. Hazánknak is alapvető érdeke, hogy ezekhez minél gyorsabban csatlakozzon.

Mindezeket figyelembe véve 2001-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) szervezésében, Falus András vezetésével létrehozták a Semmelweis Genomikai Hálózatot (SGH). Ennek egyik első eleme egy olyan rendezvénysorozat elindítása volt, ahol a genomika orvosi vonatkozásai kerülnek bemutatásra. Az előadások jelenleg is folynak, sőt a következő másfél évre is elkészült a vázlatos programja. A szervezők alapvetően olyan témákra koncentrálnak, amelyek nagy népbetegségek genomikai hátterét vizsgálják: például az allergia, a gyerekbetegségek, a daganatos betegségek, a bakteriális fertőző betegségek esetében, hogy csak a legfontosabbakat említsük az eddig elhangzott előadások közül. 2003-ban is izgalmas témák kerülnek terítékre: szó lesz a szív-és érrendszeri és az idegrendszeri betegségek, a vakcináció, a prionkutatás, az autoimmun betegségek, a cukorbetegség, bőrbetegségek, az AIDS, a véralvadás, a gyulladás, a vírusfertőzések genomikájáról, s fontos szerepet kapnak az olyan "forró" területek is, mint az őssejtkutatás, az emlősklónozás vagy a transzplantáció.

Az előadásokat a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjében tartják, általában 60-70 érdeklődő részvételével, közöttük igen sok fiatal PhD hallgatóval. A SOTE Doktori Tanácsa hivatalos PhD kurzusként ismeri el az előadások látogatását, sőt az egyetem oktatási bizottsága kötelező fakultációnak írta elő negyed- és ötödévesek számára. Ez már annak a bevezetése, hogy a genomika hamarosan tantárgy lesz - mondja Falus András.