Genomikai kutatások: kimaradni több, mint bűn - hiba

Az Európai Unió 6. kutatási keretprogramjában első számú prioritásként jelölte meg a genomalapú biológiai kutatásokat, amelyen belül az emberi genomika, azaz az egészségügyi kutatások állnak az első helyen. Hazánknak is alapvető érdeke, hogy ezekhez minél gyorsabban csatlakozzon.

Falus András az [origo] kérdéseire válaszolva számos példával világította meg a genomika egyre növekvő fontosságát - a kutató szerint erről szól most az orvostudomány. Ez persze nem azt jelenti, hogy a többi ága nem fontos, de a genomika igazi rendszertudomány. A genomikára alapozva valóban olyan adatbankok jönnek létre, amelyek használata elképesztő prevenciós (megelőzési) lehetőséget jelent számos betegség esetében. Abban a 0,1%-os különbségben ugyanis, amiben az egyik ember genetikailag különbözik egy másiktól, valóban nagy eltérések vannak, s ezeknek lehetnek hatásaik bizonyos betegségekre. Az egyes emberek közötti genetikai eltérések feltérképezésével például olyan dolgokat lehet előre jelezni, hogy lesznek-e valakinél egy bizonyos gyógyszernek mellékhatásai, vagy nagyobb esélye van-e áttétek kialakulására egy elsődleges daganat eltávolítása után. Ezek az ismeretek ma már folyamatosan bekerülnek a napi orvosi, diagnosztikai gyakorlatba, sőt a gyógyszer-engedélyezési eljárások is kezdik kötelezővé tenni a genomikai vizsgálatokat.

Nagy-Britanniában például már megkezdődött egy 2,5 millió állampolgár genetikai adatait magába foglaló olyan adatbázis kiépítése, amely maximálisan figyelembe veszi a populációgenetikai vonulatokat. Rendkívül fontosak ugyanis az etnikai különbségek. Régóta tudják például, hogy a szklerózis multiplex nevű súlyos idegrendszeri betegség kialakulása a távol-keleti embereknél egészen más génekkel vannak összefüggésben, mint az európaiaknál, s ez még számos betegségre elmondható, illetve kiderülhet az új kutatások során.

Az egész genomikai megközelítés lényege tehát, hogy adatbankok, biobankok jönnek létre. Az adatbank kétféle dolgot tartalmaz: elektronikus formában adatot szekvenciákról, cikkekről, gondolatokról, ötletekről, összefüggésekről, illetve magát a biológia mintát - DNS-mintát, szövetmintát, sejtvonal-mintát. Európában most alakul az a biobank hálózat, amiben nem szabad nem résztvenni, amihez minél előbb csatlakozni kell - hangsúlyozta Falus András, hozzátéve, hogy egy ilyen adatbank egészen más dimenziókba helyezi a kutatási lehetőségeket, kinyitja a világot a hazai szakemberek előtt.

Falus András abban bízik, hogy az általa és kollégái által elindított Semmelweis Genomikai Hálózat hozzájárul e csatlakozáshoz, vállalva a friss információk állandó terjesztését. A programok bárki számára látogathatók, belépődíj nélkül. Az előadások anyaga elektronikus formában hamarosan letölthető lesz a SOTE Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének jelenleg átalakítás alatt lévő honlapjáról, amely a www.dgci.sote.hu címen érhető majd el.

A további tervekről a kutató elmondta, hogy 2003-ban egy orvosi genomikai szimpóziumot rendeznek a SOTE szervezésében, 2004-ben vagy 2005-ben pedig egy olyan világkongresszus megrendezése a cél, ahol az immunológia genomikai vonatkozásai - vakcináció-genomika, az antibiotikum-rezisztencia, a tumorimmunológia, az autoimmun betegségek stb. genetikai hátterének legújabb eredményei - kerülnek bemutatásra és megvitatásra. Falus András és munkatársai jelenleg két genomikai témájú könyvön is dolgoznak: egyrészt magyarra fordítanak egy amerikai genomika tankönyvet, másrészt saját könyvet írnak, Fejezetek a genomalapú biológiából címmel, amely 2003-ban jelenik meg.