Az Ariane 5-ESCA hordozórakéta december 11-én, közép-európai idő szerint 23.21-kor startolt a Francia Guyana területén lévő Kourou-űrközpontból. A BBC beszámolója szerint az első elemzések arra utalnak, hogy meghibásodás történt a Vulcain-2 nevű főhajtóművében, amelynek teljesítménye drámai módon visszaesett. Az is lehetséges azonban, hogy a két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta leválását követően nem volt megfelelő a fő hajtóanyagtartályból a hajtóműbe áramló folyékony üzemanyag nyomása.
Három perccel a start után nyilvánvalóvá vált, hogy a rakéta nem tartja a tervezett pályát és sebességet, s másodpercekkel később működésbe lépett az önmegsemmisítő rendszer. A hordozóeszköz és az általa szállított két kommunikációs műhold (Hotbird TM7 és Stentor) darabjai az Atlanti-óceánba hullottak. A 250, illetve 380 millió dolláros műholdak biztosítva voltak.
A megsemmisült hordozóeszköz az új, "felturbózott" Ariane 5-ös első példánya volt, amelyet a szokásos 6 helyett 10 tonna hasznos teher szállítására terveztek (geoszinkron pályára való állításhoz). Ehhez a hajtómű teljesítményét 20%-kal megnövelték, továbbá nagyobb üzemanyagtartályt és nagyobb teljesítményű üzemanyagpumpákat alkalmaztak.
A szerdai start az Ariane 5-ESCA második indítási kísérlete volt. Az elsőt november 28-án egy komputerhiba miatt leállították. Az Ariane 5-ös rakéták eddigi, 1996 óta zajló 14 startjából ez volt a negyedik meghibásodás, illetve a harmadik teljes megsemmisülés (az egyik Ariane 5-ös nem robbant fel, de csak alacsony pályát ért el, amit a legtöbb szakértő szintén kudarcnak minősít). A hordozóeszközt működtető Arianespace csütörtökre hirdetett sajtótájékoztatót. Jean-Yves Le Gall, az Arianespace egyik vezetője azonnali bocsánatkéréssel fordult a "fuvaroztató" cégekhez.
A Rosetta-űrszonda
Fontos lenne az üstököst alkotó anyagokat közvetlenül is elemezni: ezt a feladatot tűzte ki az ESA Rosetta küldetése. A szondát az eredeti tervek szerint január 12-én lövik fel, s hosszú útja lesz: csak 2011-ben ér a Wirtanen-üstököshöz, majd le is száll rá. A programban jelentős a magyar részvétel, a KFKI-RMKI, a KFKI-AEKI és a BME munkatársai építették a fedélzeti elektronika egy részét.Az Arianespace ezzel nehéz helyzetbe kerülhet a bérfuvarozás egyre gyilkosabb piacán, annál is inkább, mivel a nagy amerikai riválisok, a Lockheed Martin és a Boeing idén sikeresen próbálták ki új generációs hordozóeszközeiket (Atlas 5 és Delta 4).
Az esemény miatt várhatóan minden további Ariane 5 startja csúszik, így az a veszély fenyeget, hogy jövő hónapban nem kezdődhet meg a Rosetta-űrszonda küldetése, amelynek fő célja a Wirtanen-üstökösön való landolás. A Rosetta a tervek szerint a következő Ariane 5-össel indulna január 12-én. Az indítási ablak igen szoros, mindössze húsz napos. Ha a start ennél jobban csúszik, a szonda nem lesz képes az üstököshöz vezető pálya elérésére.