A nemrégiben elkészült tanulmány szerint azok az asszonyok, aki a folyóról, tavakról hozott vizet összehajtogatott pamutszöveten át megszűrik, mintegy felére csökkentik annak esélyét, hogy családjukban felüsse fejét a kolera.
A kolera főként gyermekek és idősek között szedi áldozatait, akut hasmenést okoz, mely kiszáradáshoz, s ezáltal gyakran halálhoz vezet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002-es jelentése 124 ezer kolera-megbetegedésről számol be, amelyek közül 3800 halállal végződött.
Egy hat bangladesi faluban végzett, másfél évig tartó felmérés azonban megállapította, hogy az Indiában és Bangladesben hagyományos női öltözet, a szári hatékonyan járul hozzá a betegség elleni küzdelemhez. A legalább négyrét hajtott, viseltes szárin átszűrt víz fele annyi fertőzés forrása volt, mint az ily módon szűretlen - áll a Proceedings of the National Academy of Science című amerikai folyóiratban megjelent tanulmányban.
"A megfigyelés teljesen felvillanyozott minket. Egyértelműen ilyen irányú hatást vártam, ám az 50%-os arány bámulatos eredménynek mondható" - nyilatkozta Rita Colwell (University of Maryland, College Park), a kutatás vezetője, az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) igazgatója. A felmérést megelőzően a kutatók megmutatták a közreműködő falubélieknek, hogyan hajtogassák össze a szövetet, öblítsék ki tisztított vízben és szárítsák meg a napon.
A szári titka
A betegség hátterében a kolerát okozó baktérium, a (Vibrio cholerae) áll. A baktérium olyan parányi, hogy magában nem akadna fönn a szári szövetének rostjain. A koleravibrió azonban nem magában utazik; rátapad a mikroszkopikus méretű, ám a baktériumnál ezerszer nagyobb evezőlábú rák szájnyílására és egyéb testrészeire.
A kolera-megbetegedés nagyban függ attól, mennyi baktérium kerül be a szervezetbe. Ahhoz, hogy visszaszorítsák a halálesetek számát, nem szükséges a baktérium teljes mértékű kiszűrése - elég, ha csökkentik a baktériumok számát az ivóvízben.
"Mivel az édesvíz a koleravibrió élőhelye, soha nem leszünk képesek nyom nélkül megszabadulni tőle" - állítja Jay Grimes mikrobiológus, a Dél-Mississippi Egyetem (Hattiesburg) munkatársa. "Meg kell próbálni fogyasztás előtt megtisztítani a vizet, ez a legtöbb, amit tehetünk." A víz megtisztításának leghatásosabb módja a forralás, ám ehhez Bangladesben nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű tűzifa. Az ázsiai országban ráadásul az is nehezíti a helyzetet, hogy a fúrt kutak nagy része (mintegy 40 százaléka) arzénnal mérgezett, ezért a bangladesiek a folyókból, tavakból szerzik be az ivóvizet.
A viseltes szári aranyat ér
Honnan jött ez a módszer? "Hazámban, Bangladesben sokszor figyeltem, hogyan szűrik ki régi szárijukkal az asszonyok a rovarokat egy helyi édes italból" - magyarázza Anwar Huq, a University of Maryland biotechnológiai intézetének (Baltimore) mikrobiológusa. A vizsgálatok során az is kiderült, nem mindegy, a szűréshez milyen szárit használnak. A laboratóriumi tesztek kimutatták, hogy az olcsóbb, régi száriszövet hatékonyabban működik, mint drágább, újonnan szőtt megfelelője. A szövet rostjai a használat során ugyanis meglazulnak, kiszöszösödnek, így a viseltes szárin jóval apróbb méretű dolgok akadnak fönn. "A viseltes szári jól működik, ráadásul az embereknek egy fillérjébe sem kerül" - magyarázza Anwar Huq. Bár erre irányuló kutatásokat még nem végeztek, az sem zárható ki, hogy a víz ilyetén szűrése más fertőzéseknek, például a vérhasnak vagy a szalmonellának is elejét veheti.
Műholdas segítség
Bármilyen különösen hangzik, a jó öreg ruhadarab mellett a műholdas megfigyelés is hatékony segítséget nyújthat a kolera elleni harcban. A Bengáli-öbölben ősszel ugyanis megemelkedik a víz hőmérséklete, aminek hatására elszaporodik a plankton, az evezőlábú rákok tápláléka. Az evezőlábú rákok száma robbanásszerűen megnő, amelyek mindegyike akár 10 ezer kolera-baktérium hordozója lehet. A műholdakkal előre lehetne jelezni a víz hőmérsékletváltozását, s ezzel idejében lehetővé válna a vizek klórral való kezelése.