A szakember azt azonban elismeri, hogy legújabb ismereteink szerint földmozgások kihatással lehetnek szomszédos régiókra. "Földrengéskor mechanikus feszültségek oldódnak fel a földkéregben. Ez oda vezethet, hogy változások következnek be a földkéreg feszültségében és ezáltal valahol másutt keletkezik földrengés" - nyilatkozta Hinzen. "A legújabb kínai és a nemrégen történt franciaországi földrengés közötti időbeni összefüggés azonban merő véletlenség" - vélekedett a tanszékvezető.
A Richter skála szerint 5,4-es erősségű földrengések, mint legutóbb Franciaországban, évente több mint ezer alkalommal fordulnak elő világszerte. Hatos erősségű földrengést százszor, hetes erősségűt több mint tízszer, nyolcas erősségűt pedig legfeljebb egy-kétszer regisztrálnak évente világszerte.
Kína, február 24.
A legutóbb Kínában, február 24-én az eddigi ismeretek szerint kétszázhatvan emberéletet követelt a pusztító földrengés az ország északnyugati részén, de a mentésben részt vevők azzal számolnak, hogy további holttestek kerülnek elő a romok alól. A Kína többi részétől meglehetősen elszigetelt térségbe nehezen jut el a külső segítség, még órákkal a katasztrófa után sem volt elég kötszer, gyógyszer, orvosi eszköz, sátor, takaró és élelem a több mint ezer sérültnek és a sok ezer hajléktalanná vált embernek - közölte egy helyi lakos az Új Kína hírügynökséggel.
Sokan azok közül, akiknek lakóháza épségben maradt, szintén a szabadban hálást választják, utórengésektől tartva nem merészkednek vissza otthonukba. A természeti csapás sújtotta térség elszigeteltségére és rossz távközlési hálózatára jellemző, hogy a kínai központi televízió is csak órákkal a tragédia bekövetkezte után tudott képeket közvetíteni a szerencsétlenség következményeiről.
A Richter-skálán 6,8-es erősségű volt a rengés. Leginkább a túlnyomórészt muzulmánok lakta északnyugati határszélen, Kasgár és a tádzsik határ közti területen éreztette pusztító hatását. Mintegy 360 ezer ember él ebben az elmaradott mezőgazdasági körzetben.