A Majungatholus atopus nagy termetű, két lábon járó ragadozó dinoszauruszként élt Madagaszkár szigetén, mintegy 65 millió évvel ezelőtt. A csontjaikon lévő karcolás nyomok alapján a Majungatholus kannibál lehetett: más dinoszauruszok mellett rendszeresen vacsorázott a saját fajtársai húsából is. A ritkaságnak számító, rágásnyomokat viselő csontok bizonyítják ezt a viselkedésmódot, ami valószínűleg gyakori lehetett a dinoszauruszok között, de erre nagyon nehéz bizonyítékokat találni.
Az amerikai kutatók több száz csontot vizsgáltak meg, amelyeket 1993 óta gyűjtöttek Madagaszkáron. A más lelőhelyeken gyűjtött legtöbb dinoszaurusz maradvánnyal szemben, ezek közül sok példányon figyelhetők meg rágásnyomok. A csontok nagy részét, a rágásnyomoknak pedig mindegyikét a Majungatholus-nak tulajdonították.
A kutatók szerint a dínók között ugyanolyan gyakori lehetett a kannibalizmus, mint a mai állatok között, a bizonyítékok azonban nagyon ritkán fosszilizálódnak. Edwin Colbert, a New Yorki Természettudományi Múzeum egykori paleontológusa ismertette az első bizonyítékot a kannibalizmusról 1989-ben. Két felnőtt Coelophysis bauri példányt írt le, melynek a bordái között fiatal Coelophysis csontjai helyezkedtek el. Ez a kis termetű húsevő a triász időszak végén (208-228 millió évvel ezelőtt) élt Észak-Amerikában. Colbert leletét azonban 2002-ben megkérdőjelezték: egy arizonai paleontológus szerint a nagyobb példány egész egyszerűen a kisebbik fölött fekszik. A kanadai Albertában is számos ragadozó dinoszaurusz csont visel harapásnyomokat, de itt is nagyon nehéz eldönteni, hogy ki volt a támadó, és ki az áldozat.
A madagaszkári leleteknél arra alapozzák a kannibalizmust, hogy a Majungatholus csontokon lévő fognyomoknak mind a mérete, mind a fogak egymástól való távolsága jó egyezést mutat a Majungatholus fogazatával. A kutatók a nyomokat összehasonlították más állatok fogaival is, amelyek a kérdéses időszakban előfordultak a szigeten. A Masiakasaurust a kis termete miatt "kizárták" a versenyből: ez mindössze egyötöde volt a Majungatholus-nak. Két nagy termetű krokodil is szerepelt a jelöltek között (Mahajangasuchus insignis, Trematochampsa oblita), de ezeknél nagyon változatos a fogak mérete és eloszlása, a csontokon viszont a nyomok egyenletes eloszlásúak.
Dulai Alfréd