Alábecsülték a levegőszennyezés mértékét

A tüdő egyes pontjain jóval több rákkeltő lerakódás gyűlhet össze, mint azt eddig gondoltuk - állítják osztrák kutatók. Elképzelhető, hogy az új számítógépes modell alapján szigorúbban kell megvonni a légszennyezés egészségügyi határértékeit.

Balra egészséges, jobbra egy dohányos tüdeje látható

A tüdőben lévő légutakat bélelő egyes sejtekben akár százszor annyi mérgező szennyeződés is összegyűlhet, mint amennyivel a tudósok korábban számoltak, állítja a Salzburgi Műszaki Egyetem kutatója, Thomas Heistracher.

Munkatársaival együttműködve Heistracher egy új számítógépes modell segítségével rekonstruálta a minden lélegzetvétellel a tüdőnkbe kerülő több százmillió por- és füstrészecske mozgását.

A szennyezőanyagokat szabályozó mai előírások jelentős része nem számol a lerakódás helyi gócpontjaival - jelentette ki Werner Hofmann, a salzburgi kutatócsoport egyik tagja. "Ez azt jelenti, hogy csökkenteni kell a káros anyagok elfogadható koncentrációját."

"Az új modellt azonban további teszteknek kell alávetni, mielőtt az illetékes intézmények figyelembe vehetnék az eredményeket, ugyanis meglehetősen új módszerről van szó" - véli Michael Oldham, a Kaliforniai Egyetem pulmonológusa.

Kutatásuk eredményei összhangban állnak azzal a korábbi felismeréssel, hogy a korom főként a tüdőben lévő hörgőcskék villaszerű elágazásainál rakódik le, ahol lelassul a levegő mozgása. A számítógépes modellek megjelenése előtt a kutatók műanyagból és gumiból készített tüdőkbe fújtak különböző anyagokkal szennyezett levegőt, és ezeken a fizikai modelleken igyekeztek nyomon követni a lerakódás folyamatait.

Máig nem tisztázott, hogy a tüdő felületén lerakódó szennyeződés pontosan hogyan károsítja a légzőszerv szöveteit. A részecskék egy részétől tüdőnk könnyedén megszabadul, míg más anyagok makacsul rögzülnek - ez az oka többek között a dohányosok jellegzetes, száraz köhögésének is.

A lerakódás mechanizmusát persze további tényezők is befolyásolják - mutat rá Naiyer Rizvi New York-i rákkutató. A magas kátránytartalmú, erősebb cigaretták a tüdő felső részét szennyezik el, míg a könnyű, light változatok mélyebbre szívott füstje a tüdő alsóbb rétegeit feketíti el.

Bár egyes vizsgálatokban sikerült összefüggést kimutatni a lerakódott szennyeződés gócpontjai és a tüdőrák között, a rákos sejtburjánzások kiindulópontját nem mindig egyszerű kimutatni, mivel a daganatok nemegyszer több centiméteres átmérőt is elérnek, mielőtt felfedezik őket.