Depresszióra hajlamosító génváltozat

Több mint kétszeresére növeli a depresszió tartós stresszhelyzet utáni kialakulásának kockázatát egy gén rövidebb változata.

Amerikai és brit kutatók megállapították, hogy az öt évnél hosszabb időn keresztül sorozatos stresszhatásnak kitett emberek 43%-ában fejlődik ki a depresszió, amennyiben egy bizonyos gén rövidebb változatával rendelkeznek. A hasonló élethelyzetben lévő, de hosszabb változattal rendelkezőknél ez az arány csupán 17%.

Ez annyit jelent, hogy a rövidebb génváltozattal rendelkező emberek érzékenyebbek a stresszre, s jobban ki vannak téve a nehéz élethelyzetek (például közeli hozzátartozó halála, munkahely elvesztése, kapcsolat felbomlása, hosszú betegség stb.) okozta nyomásnak. Ugyanakkor a hosszabb, "stresszre érzéketlen" génváltozattal rendelkező emberekben - attól függetlenül, mennyi stresszhelyzetben volt részük - nem gyakoribb a depresszió kialakulása, mint tökéletesen stresszmentes társaikban - írják dr. Avshalom Caspi és dr. Terrie Moffitt (University of Wisconsin és King's College London) a Science 2003. július 18-ai számában.

A gén egyébként az ún. szerotonin-transzporter molekulát kódolja, azaz egy olyan fehérjét, amely a szerotonin nevű idegi ingerület-átvivő anyagnak (neurotranszmitternek) a kibocsátó idegsejtbe történő visszaáramlásában játszik szerepet.
Depresszió esetén a rendelkezésre álló szerotonin mennyisége kisebb a szükségesnél. Ennek következtében a szerotonin által kiszolgált idegi pályák működése megváltozik. Az 50-es évektől kezdődően a neurotranszmitterek egyensúlyát helyreállító gyógyszerek újabb és újabb változatait állítják elő, és alkalmazzák sikerrel.
A gyógyszerek egyik típusa megakadályozza a szerotonin visszaáramlását az anyasejtbe, ezzel megnöveli a szerotonin mennyiségét az idegsejtek közötti szinaptikus résben, s ezáltal a depresszió javulását eredményezi.
A felfedezés jelentősége, hogy a rövidebb génváltozat kimutatásával előre lehet majd jelezni, kik a hajlamosabbak a depresszióra hosszan tartó stressz után.