Amerikai és brit tudósé az idei orvosi Nobel-díj

Az irodalmi Nobel-díj után közzétették az orvostudományi Nobel-díj idei kitüntetettjeinek nevét is.

A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj eddigi kitüntetettjei között volt a magyar származású Bárány Róbert, Szent-Györgyi Albert és Békésy György.

Bárány Róbert (1862-1947)
Bécsben született, ahol az orvosi diploma megszerzése után belgyógyászati és pszichiátriai tanulmányokat folytatott

1905-től a bécsi orvosi egy. fülészeti klinikáján dolgozott, Politzer asszisztense, majd 1909-től docens volt. Az I. világháborúban hadikórházi osztályvezető orvos, a fül-orr-gégészet vezetője, 1915-ben hadifogolyként orvosi szakmai felügyelő volt. 1916-ban a svéd kormány közbenjárására szabadult ki. 1926-tól haláláig az uppsalai egy. fül-orr-gégészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1960-ban Bárány Társulat alakult Uppsalában, melynek szimpozionjait 5 évenként tartják.

1914-ben kapott Nobel-díjat a belső fülben levő egyensúlyérző szerv (vesztibuláris apparátus) élet- és kórtanával kapcsolatos munkáiért. Leírta az egyensúlyérző funkciók vizsgálati, valamint kidolgozta a friss lövési sérülések sebészeti ellátási módszereit, továbbá az idült homloküreg-gyulladás gyógyítására javasolt műtéti eljárást.

Számos szakközleménye jelent meg. Munkásságát több magas szakmai kitüntetéssel ismerték el, így Politzer-díjjal (Boston, 1912), Guyot-díjjal (Groningen, 1914), a svéd Orvostársaság Jubileumi Érmével (1925). - Főbb művei: Physiologie und Pathologie (Funktionsprüfung) des Bogengang-Apparats beim Menschen (1906); Vestibularapparat und Zentralnervensystem (1911).

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát. Ezután hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban hívta meg Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Katedráját 1930-ban foglalta el, és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusával és az általa felfedezett C-vitaminnal kapcsolatban. Nagyon jelentős volt annak a felfedezése, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az aszkorbinsav koncentrációja. Ez lehetővé tette, hogy addig elképzeléhetetlenül nagy mennyiségben állítsák elő, és mind biológiai, mind pedig kémiai szempontból sokoldalú kísérleteket végezzenek vele.

A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben ítélték neki oda "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".

Még szegedi évei alatt kezdett el az izommozgás biokémiájával foglalkozni. Ezen a területen a Nobel-díjjal értékelt munkájával egyenértékű eredményeket ért el.

Békésy György (1899-1972)
Mind középiskolai, mind egyetemi tanulmányait több országban végezte (mint diplomata fia sok országban töltött rövidebb-hosszabb időt), a Budapesti Egyetemen doktorált. A Postakísérleti Állomáson végezte a hallással kapcsolatos alapvető fontosságú, különlegesen pontos kísérleteit, az általa kifejlesztett módszerekkel. 1939-ben átvette a Kísérleti Természettani Tanszék vezetését, de továbbra is dolgozott a Postakísérleti Állomáson.

Az MTA 1939-ben választotta levelező tagjává. 1946-ban külföldre távozott, először Stockholmba, majd a Harvard Egyetemre. Élete utolsó szakaszában a Hawaii Egyetemen dolgozott, ott is halt meg. Az orvosi Nobel-díjat 1961-ben kapta, lényegében még Budapesten végzett kísérletei alapján, "a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért".