Felfedezték az eddigi legnagyobb és legforróbb csillaghalmazt

A valaha látott legnagyobb méretű, legfényesebb és legforróbb csillaghalmazra bukkantak az Európai Űrügynökség (ESA) csillagászai a Hubble-űrtávcső és egy gigászi kozmikus lencse segítségével. A cikkben videofilmeket is megtekinthet a gigászi alakzatról.

Ami eddig csak egy távoli galaxishalmaz mögötti rejtélyes, ívelt alakzatnak tűnt, arról kiderült, hogy a valaha látott legnagyobb csillagszületési régió az Univerzumban.

A Lynx-ívként számon tartott alakzat a legújabb megfigyelések szerint egy gigászi csillaghalmaz, és körülbelül egymilliószor fényesebb a jól ismert Orion-ködnél, amely a Földhöz legközelebbi, már kis távcsövekben is jól látható csillagbölcsődék egyike. Míg azonban az Orion-ködöt mindössze 4 nagy csillag készteti fénylésre, az újonnan azonosított szuperhalmaz mintegy egymillió fiatal, kékesfehér csillagot tartalmaz, amelyek kétszer olyan forrók, mint a Tejútrendszerben, azaz a saját galaxisunkban lévő hasonló csillagok (felszíni hőmérsékletük kb. 80 ezer Celsius-fok).

A "megahalmaz" megfigyelésével ritka alkalom kínálkozik arra, hogy bepillantsunk az Univerzum korai időszakába, amikor mindenhol igen heves csillagkeletkezési folyamatok zajlottak. A halmaz távolságát ugyanis 12 milliárd fényévre becsülik, azaz 12 milliárd éve indult el az a fény, ami most érkezik a szemünkbe. Az Univerzum életkora a legutóbbi becslések szerint kb. 13,7 milliárd év.

A csillaghalmaz képe a felvételeken halvány, vörös színű ívként jelenik meg, egy 5,4 milliárd fényévnyire lévő galaxishalmaz mellett. Valójában a csillaghalmaz a galaxishalmaz mögött van, amely az ún. gravitációs lencsehatás révén felerősítette (és el is torzította) a 12 milliárd fényévnyire lévő alakzat képét.

Video: A Hubble-űrtávcső felvételei a Lynx-ívről, amely az eddigi legnagyobb csillaghalmaz eltorzított képe. A torzítást a video közepén látható galaxishalmaz végzi, gravitációs lencsehatás révén (mpeg, 1,1 MB); forrás: ESA & Hubble European Space Agency Information Centre (M. Kornmesser & L. L. Christensen)

Video: A csillaghalmaz és a Föld körül keringő Hubble-űrtávcső között egy galaxishalmaz helyezkedik el, amely ívvé torzítja a csillaghalmaz képét. A videón a csillaghalmaz és a galaxishalmaz egymáshoz képest nem méretarányos, a galaxishalmaz jóval nagyobb (mpeg, 1,6 MB); forrás: ESA & Hubble European Space Agency Information Centre (M. Kornmesser & L. L. Christensen)

Video: A gravitációs lencsehatás jelensége: a galaxishalmaz felerősíti és eltorzítva a Föld felé fókuszálja a mögötte fekvő csillaghalmaz fényét. Enélkül a Hubble-űrtávcső sem tudta volna észlelni, mivel távolsága kb. 12 milliárd fényév (mpeg, 1,35 MB); forrás: ESA & Hubble European Space Agency Information Centre (M. Kornmesser & L. L. Christensen)

Video: A gravitációs lencsehatás közelebbről: a csillaghalmaz képe ívként jelenik meg (mpeg, 1,4 MB); forrás: ESA & Hubble European Space Agency Information Centre (M. Kornmesser & L. L. Christensen)