Fogynak a jegesmedvék Kanadában

Az általános fölmelegedés következtében Kanadában veszítenek testsúlyukból a jegesmedvék, a Sziklás-hegységben fogyatkoznak a gleccserek, és tengerparti városokat fenyeget az óceánszint emelkedésének következtében fellépő erózió és az áradások - mutat rá a kanadai környezetvédelmi minisztérium jelentése.

Az elmúlt évszázadban bekövetkezett éghajlati változások, a globális fölmelegedés jeleit, a mindennapi életre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatását foglalja össze a minisztériumi jelentés.

Az átlaghőmérséklet 0,9 fokot emelkedett az ország déli részén, ahol a lakosság többsége él, míg a középső terület nagy kiterjedésű síkságain a hőmérséklet 1,5 fokkal emelkedett az elmúlt évszázadban, amelynek következtében rendkívüli mértékben megsokszorozódtak az aszályok. Még súlyosabb a helyzet az északkeleti vidékeken: az Északi-sarkot borító jég egynegyede, 80 ezer négyzetkilométernyi jégtakaró tűnt el az elmúlt 30 évben, és megrövidült az itteni tél is, ami az ott élő inuitok életét veszélyezteti.

"Ősi szokás szerint kutyák vontatta szánon, a hómezőkön át indultunk fókára vadászni, most már hajóval jutunk el a vadászatra" - idézi az "Éghajlat, természet, emberek" című jelentés egy Sachs Harbour-i őslakos szavait. Előfordult, hogy az inuitokat hajóval kellett kimenteni egy óriási, levált jégtábláról.

A világ össz jegesmedve-állományának hatvan százaléka él Kanadában. Őket is sújtja az általános felmelegedés: a jégtáblák hamarabb kezdenek megrepedezni élőhelyükön, ez akadályozza őket a vadászatban, és szaporodásukat is károsan befolyásolja. Mindennek mérhető következménye, hogy az itt élő, fehér bundás ragadozók testsúlya folyamatosan csökken. "Ha ezt a folyamatot nem lehet megállítani, akkor az ország számos területéről kipusztulhatnak a jegesmedvék" - áll a jelentésben.

A fölmelegedés bizonyítékaként ugyanakkor olyan fajok jelentek meg az ország északi területein, amelyek eddig enyhébb éghajlaton éltek. A sarkvidéki vizekben megjelent a lazac, az oposszumok is átlépték az amerikai-kanadai határt, hogy megtelepedjenek Ontarióban, és feltűnt a vörösbegy, amely korábban annyira ritkán látott madárnak számított, hogy neve sincs inuit nyelven.

A Sziklás-hegységben 1300 gleccser felületének negyede-háromnegyede olvadt fel az éghajlati változások következtében. A partvidéki városokat az óceánszint általános emelkedése fenyegeti, közülük leginkább a keleti részen található Charlottetown veszélyeztetett, amelynek partvidéken egy évszázad alatt 30 cm-t emelkedett a vízszint.

A jelentés borúlátóan fogalmaz a jövendő kilátásokkal kapcsolatban: "A 20. században észlelt éghajlati változások egyre erősödő tendenciát mutatnak. A szakértők szerint mindaz, ami idáig történt, elenyésző ahhoz képest, ami a következő évszázadban várható" - figyelmeztet a környezetvédelmi minisztérium tanulmánya. Bizonyára nem véletlen, hogy Kanada - ádáz viták után - éppen egy éve ratifikálta a Kiotói Jegyzőkönyvet, amely a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklésére irányul.