Brit tudósok olyan robotrendszert fejlesztettek ki, amely egymaga képes tudományos munkát végezni. "A 'robottudós' magától állít fel elméleteket, végez kísérleteket, majd elemzi és összehasonlítja a kapott adatokat, melyeket kielemezve lépésről lépésre tökéletesíti feltételezéseit - mindezt ember-kollégáinál sokkal olcsóbban" - írja a Nature brit tudományos folyóirat.
A fejlesztők, a Walesi Egyetem kutatói, Ross King és munkatársai bevallották: a robot különlegessége nem az, hogy intelligensebb vagy okosabb lenne például olyan sakkprogramoknál, amelyek sikeresen veszik fel a versenyt a világ legjobb sakkozóival, hanem hogy képes egyesíteni a számítógép "eszét" a robot "mozgékonyságával".
"Noha a robotnak egyetlen alkotóeleme sincs, amelyet ne fejlesztettek volna már ki korábban, mégis ezeket az alkotórészeket úgy összehangolni, hogy a gép valódi tudományos problémákat oldjon meg, egyedülálló teljesítmény" - mondja Ron Chisley, a mesterséges intelligencia kutatója a brit Sussexi Egyetem Kognitív Tudományok Kutatóközpontjában.
A "robottudós" első komolyabb munkája az volt, hogy vizsgálja meg a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba őssejtjeit. A robot elemezte, hogy a gomba génjei miként irányítják az aminosavak szintézisét. Célzottan kiiktatott egyes géneket, azután megfigyelte különböző meghatározott tápoldatok fejlődését. Az egyes munkafolyamatok régóta automatizáltak a genetikában. King és kutatócsoportja most új, tanulni képes szoftvert állított elő.
A hangsúly az adatokból tanuló algoritmusokon van, amelyek képesek hipotéziseket kidolgozni, logikus összefüggéseket kialakítani és eldönteni, hogy azok milyen kísérletek segítségével vizsgálhatók meg a legeredményesebben. A szoftverbe beépítették az élesztőgomba aminosavainak, enzimjeinek és génjeinek összefüggéseiről rendelkezésre álló ismereteket. A tudósok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy mind a legutóbb elvégzett kísérletek, mind azok kiértékelései emberi beavatkozás nélkül történtek.
A kutatók szerint a kísérletek bizonyítják, hogy a "robottudós" ugyanolyan eredményesen dolgozik, mint ember kollégái, ráadásul a robot a leghatékonyabb kísérletezési stratégiát folytatja.
A tudósok következő célkitűzése az, hogy bonyolultabb feladatokat bízzanak a robotra, például új gyógyszerhatóanyagok előállításához szükséges kísérleteket, amelyeket jóval olcsóbban lehet majd elvégezni, mint eddig.