"Lucy" az ember kialakulásához kulcsfontosságú lépést jelentő Australopithecus afarensis nevű faj legépebben megmaradt, legteljesebb maradványa. E fajnál ágazott ketté az emberfélék fejlődése: az egyik ágon más Australopithecus fajok alakultak ki, amelyek evolúciós zsákutcát jelentettek. A másik ág vezetett a modern ember kialakulása felé. Az Australopithecus afarensis képviselői a mai csimpánzokhoz fogható agytérfogatú (400-500 köbcentiméter), alacsony termetű (kb. 120 cm magas), az eszközt és a beszédet még nem ismerő élőlények lehettek.
Lucy 1974-es felfedezése mérföldkőnek számított a paleoantropológiában, hiszen a legjobb állapotban fönnmaradt olyan lelet volt, ami távoli őseinktől maradt ránk. Nevét felfedezőitől, Donald Johansontól és Tom Graytől egy Beatles-dal, a "Lucy in the Sky with Diamonds" nyomán kapta. A leletet azóta az etiópiai múzeum egyik termében őrizték elzárva, s csak egy másolatát állították ki. A világ egyik legszegényebb, háborúktól és éhínségektől sújtott országa nemrég úgy döntött, megpróbálja a világ figyelmét a lelet kapcsán az országra irányítani, és 2006-ban, elsőként az USA-ban tárja a nagyközönség elé az igazi Lucyt, a houstoni természettudományi múzeumban.
Korai hominidák
Mai ismereteink szerint az emberfélék legidősebb képviselője, az Ardipithecus ramidus Kelet-Afrikában (a mai Etiópiában) lépett színre, mintegy 4,4-4,5 millió évvel ezelőtt. Őket követte egy jóval fejlettebb faj, az Australopithecus afarensis, amelynek fosszíliáit 2,9 és 3,9 millió év közé datálhatjuk. A faj képviselői a mai csimpánzokhoz hasonló agytérfogatú, alacsony termetű, az eszközt és a beszédet még nem ismerő élőlények lehettek. Közéjük tartozott az 1974-ben Etiópia területén előkerült Lucy is.