Rákellenes szert termelő tehenek

Genetikailag módosított szarvasmarhák rákellenes hatóanyagot termeltek vérükben. Az eljárás lehetőséget teremthet a daganatok gyógyításához használt antitestek "nagyüzemi" előállítására.

Az immunterápia rohamosan fejlődő daganatterápiás eljárás, amelynek lényege, hogy a szervezet saját immunrendszerét mozgósítja a rák elleni hatékonyabb küzdelemre. Ezt elérhetik ún. aktív immunterápiával, másnéven vakcinációs kezeléssel. Több módozata közül az egyik legreményteljesebb módszer, amikor a beteg véréből kinyert ún. antigénbemutató sejteket (dendritikus sejteket) és a daganatsejteket a szervezeten kívül inkubálják (összekapcsolják). A tisztított kész anyagot beoltják a betegnek (vakcináció). Ezáltal a szervezet egészséges immunrendszerét megtanítják és egyben serkentik is a tumorsejtek felismerésére. E módszerek még klinikai kipróbálás fázisában vannak. A hagyományos kezelést követően a visszamaradó kevés daganatszövet, az ún. minimális maradványbetegség kezelésére alkalmasak."

A másik lehetőség az ún. passzív immunterápia, amellyel kapcsolatban nagyobb tapasztalatok vannak, s amelynek már gyakorlati - klinikumban történő - alkalmazása is megkezdődött. A passzív immunterápia lényege, hogy azonosítják a tumorsejtek felszínén lévő molekulákat (főleg a "jelfogó készülékeket", azaz a receptorokat), s olyan ellenanyag-molekulákat (antitesteket) gyártanak, amelyek képesek ezekhez hozzákapcsolódni. Ilyen antitesteket - ún. immunglobulinokat - a mai technológiával gyakorlatilag "rendelésre" lehet előállítani, azaz bármilyen szerkezetben el lehet készíteni. A tumorsejthez kapcsolódó antitestek a szervezet immunválaszát váltják ki.

A passzív immunterápia eddigi legjobb eredményeit az ún. B-sejtes non-Hodgkin limfómák egy agresszív típusánál érték el, ahol az eljárás közel kétszeresére növelte a betegségből meggyógyultak számát. Az immunterápia az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult, s jó kezdeti eredmények vannak más típusú daganatoknál is. Immunterápiás szereket alkalmaztak a klinikai gyakorlatban például emlőtumornál, krónikus limfoid leukémiánál (CLL) és bizonyos T-sejtes limfómáknál. Egyre több új receptort, azaz potenciális célpontot találnak, s az egyre pontosabban célba találó antitestekkel "halálos csomagokat" is lehet küldeni a tumorsejtekhez. Az antitestekhez ugyanis sejtmérgek vagy sugárzó anyagok köthetők, amelyek közvetlenül pusztítják el a rákos sejteket.

A kutatók előtt álló egyik legfőbb feladat a szelektivitás növelése. Minél több, a tumorsejtekre speciálisan jellemző receptort kell találni, s ezek ellen kell antitesteket gyártani. Számos klinikai próba folyik több daganattípusnál (köztük a nagyszámú népességet érintő tumoroknál, például tüdő- és bélráknál is), s a következő években várhatóan rengeteg és egyre hatékonyabb immunterápiás szer fog megjelenni. Az immunterápia az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb előrelépése a rák elleni harcban, amely - a célpontok és a hatóanyag-molekulák egyre szélesebb körének megismerésével, illetve kifejlesztésével - belátható időn belül igazi áttöréssé válhat.

Simon Tamás