Az ókori Egyiptom kulturális öröksége mindig is lenyűgözte a világot. A gazdagság, a fáraók birodalmának évezredes korszakaiból fennmaradt óriási emlékanyag az utókorra maradt tárgyi emlékekben, műalkotásokban él tovább, és emlékezteti az emberiséget a Nílus partjain egykor virágzó kultúrára. Egy rég letűnt kor a mai embert megborzongató mitológiája és világképe tükröződik azokon a műveken, amelyeket a világ egyik legtekintélyesebb gyűjteménye, a kairói Egyiptomi Múzeum őriz.
"Bizonyára örülnének a zsúfoltságnak"
Az Egyiptomi Múzeum látogatója könnyen úgy érezheti, hogy valósággal elárasztja a műtárgyak tömege, amely az épület minden szögletét betölti.
Amikor a múlt század fordulóján egy alkalommal egy látogató arról panaszkodott a múzeum akkori igazgatójának, Gaston Masperónak, hogy az épületet túlságosan is telezsúfolták műtárgyakkal, Maspero így válaszolt: a régi egyiptomiak bizonyára örülnének ennek, az ókori egyiptomi templomok ugyanis tele voltak szobrokkal, a sírokban minden elérhető helyet falfestményekkel és hieroglif feliratokkal borítottak, a lakóházakat pedig bútorokkal és mindenféle tárgyakkal zsúfolták tele. Ezért a tárgyak eme bősége tökéletes összhangban lehet az ókori egyiptomiak ízlésével.
A múzeum kincsei a világ egyik legősibb ismert civilizációjának emlékeit őrzik, amely időszámításunk kezdeténél négy évezreddel korábban keletkezett. Az ókori egyiptomiak már akkor ismerték az írást, a központi hatalmat, nagyvárosokat építettek és emlékműveket emeltek hajdani uralkodók dicsőségére, s mindezt tették akkor, amikor a világ más tájain az ember kisebb csoportokban, törzsekben még a vadászatból élt.
A múzeum egyedülálló gyűjteményei Auguste Mariette 1853-as ásatásaitól kezdve az intézmény 1902. évi megalapítását követően egészen napjainkig fokozatosan gyarapodtak. A benne felhalmozott anyag ötezer év történelmét öleli föl a predinasztikus kortól a piramisépítőkig, a Középbirodalom, a fáraók aranykora, Ekhnaton, Tutankhamon és II. Ramszesz koráig, a dicsőséges Késői kor és Tanisz aranyain át a görög-római kor pompás halotti portréjainak megszületéséig.
A kairói Egyiptomi Múzeum képes kalauza az összesen 150 ezer kiállított és további 30 ezer raktárakban tartott műemlék legfontosabbjait és azok felfedezésének történetét mutatja be. A gazdag képanyag kiemeli az egyiptomi művészet szépségét, a hozzájuk fűzött ismertető pedig felhívja a figyelmet a műemlékekben rejlő különlegességre.
Kiadja a Geographia Kiadó, a National Geographic Society könyveinek magyarországi kiadója; Budapest, 2003