Ma már nem kap kezelést a székláb

A Fővárosi Szent László Kórházban kezelik a hazai regisztrált AIDS-betegeket. Dr. Bánhegyi Dénes, az 5-ös számú, immunológiai és tropikus betegségekkel foglalkozó osztály vezetője számol be tapasztalatairól.

A Szent László Kórházban, ahol a magyarországi HIV-fertőzötteket kezelik, sehol nem olvasható a kór neve az eligazító táblákon. Pedig a Magyarországon nyilvántartott mintegy 460 HIV-fertőzött közül összesen öt AIDS-beteget kezelnek a kórházban; kettő csak azért került az osztályra, mert más betegség miatt megoperálták. A többiek otthon vannak, vagy éppen kint "az életben".

"Nagyjából úgy élnek, mint mások, 80 százalékuk munkaképes, 60 százalékuk dolgozik, csak éppen naponta beszednek egy maroknyi gyógyszert, és küszködnek a mellékhatásokkal" - mondja dr. Bánhegyi Dénes, aki most idehaza tartja a frontot, míg kollégái Bangkokban, a július 11-16. között sorra kerülő 15. AIDS-világkonferencián vesznek részt.

A betegség neve az osztály elnevezésében sem szerepel, csak a kórházi folyosón látható egy asztalon néhány felvilágosító kiadvány, amelyből következtetni lehet, hogy itt foglalkoznak HIV-fertőzöttekkel. Az osztály két laboratóriummal is rendelkezik, mert a HIV-fertőzés kimutatása, a kezelések a szokásosnál is több vizsgálatot igényelnek, ráadásul Magyarországon minden érintettet ide irányítanak. Három orvos és a kórteremhez beosztott összesen tíz nővér foglalkozik a betegekkel.

"A kilencvenes évek elején az AIDS-esek termében állandóan 10-14 súlyos beteg küzdött a halállal, ám a betegség kifejlődését fékező gyógyszerkeverékek bevezetésének köszönhetően az utóbbi években gyökeresen változott a helyzet" - mondja a főorvos. Az év első három hónapjában három AIDS-beteg halt meg, tavaly összesen tíz. Magyarországon járványügyi szempontból az AIDS-helyzet a fejlett európai országokéhoz hasonlítható.

"A fertőzöttek nagy többsége férfi (március 31-én 458 regisztrált HIV-fertőzöttből 410), többségüknél homoszexuális kapcsolat következménye a betegség. Heteroszexuális kapcsolatból eredő fertőzés főleg olyan külföldiektől származik, akik súlyosan fertőzött térségekből, elsősorban Afrikából érkeztek, de egy szafari is végződhet tragikusan, ha a magyar utazó elfelejti, hogy Afrikában a prostituáltak 90 százaléka szeropozitív" - figyelmeztet dr. Bánhegyi Dénes.

A különböző antiretrovirális gyógyszerek kombinációi ("koktélok") hatékonyan akadályozzák a vírus kifejlődését és szaporodását a szervezetben - de ennek "ára van". A gyógyszerkoktélok kellemetlen anyagcserezavarokat, a tartós kezelések más mellékhatásokat okozhatnak, arról nem beszélve, hogy rendkívüli fegyelemre van szükség: ha a páciens elfelejti bevenni a pontos időpontban az esedékes adagot, akkor akár az egész keverék hatástalanná válhat, és új terápiát kell kipróbálni.

Dr. Bánhegyi Dénes a megelőző oltóanyag kifejlesztését belátható időn belül nem tartja elképzelhetőnek, viszont a terápiás védőoltást, amely a beteg immunrendszerét erősíti a vírus elleni küzdelemben, biztató lehetőségnek tekinti: ennek különböző változataival külföldön már folynak kísérletek. Véleménye szerint sokat ígér az úgynevezett SMART-program, amelynek résztvevői bizonyos időszakokra szüneteltetik az eredményesnek bizonyult gyógyszeres kezelést, és csak akkor újítják fel, ha a vírus is újra támad. Ez kevesebb gyógyszert, kevesebb mellékhatást, elviselhetőbb életet jelent. A kilencvenes évekkel ellentétben, amikor "még a székláb is kezelést kapott, ha köze volt az AIDS-hez", ma a nyilvántartott fertőzött személy gyógyszeres kezelését is csak akkor kezdik meg, amikor az már indokolttá válik.(A hazai 460 betegből 90-nél nem jutott még el a kór ebbe a szakaszba).

A főorvos az AIDS elleni küzdelemben a beteg felkészítését tartja különösen fontosnak. Tájékoztatni kell a beteget arról, hogy milyen orvosságot kap, miért, mennyit s hogyan kell szednie, milyen súlyos következményekkel jár, ha nem teszi stb. Amiként azt is, hogy vigyáznia kell, mert megfertőzhet másokat, ha nem védekezik. Tudatában kell lennie, hogy miként kell megváltoztatnia életmódját, és folyamatosnak kell lennie az ellenőrzésnek, a vizsgálatoknak is.

Aggasztó viszont, hogy a regisztrált HIV-pozitívok száma a szakember véleménye szerint alig egyötöde lehet az összes fertőzöttnek. Az orvos szemében erre utalnak azok az esetek, amikor más betegségek kezelésénél, műtétnél derülnek ki régebbi fertőzések. Az sem titok, hogy vannak, "akik inkább a Bécsi út másik végén", Ausztriában vagy más országban kezeltetik titkolt betegségüket. Megint másokról sohasem derül ki, hogy haláluk igazi oka az AIDS volt.