Minden idők legrégebbi kunyhói<br/>

Japán archeológusok rátaláltak a legidősebbnek vélt, kb. félmillió éves lakóhely maradványára Tokió közelében.

Azt eddig is tudtuk, hogy a Homo erectus használt eszközöket és ismerte a tüzet, de most egyre valószínűbbnek tűnik az is, hogy menedéket is épített magának. A tudósok ezt a véleményüket arra a leletre alapozzák, amelyet a japán fővárostól északra fekvő Csicsibu település közelében, egy domboldalon találtak.

A franciaországi Terra Amatából származó lakóhelymaradvány rekonstrukciós rajza - eddig ez volt a legrégebbi

A lelet tíz darab - tartóoszlopoknak ásott - gödörből és harminc kőszerszámból áll. A nem túl mély gödrök két szabálytalan alakú ötszöget képeznek, amelyek - a feltételezések szerint - kunyhók maradványai lehetnek.

Minderre egy park építésekor leltek rá egy folyóparti síkságon. Miután kétméternyi folyóüledéket kiástak, abba a vulkáni hamurétegbe ütköztek, amelybe nagy valószínűséggel a gödröket ásták. A lyukakat laza anyag töltötte ki, amely teljesen különböző volt a hamutól, és a két anyag éles peremekkel el is különült egymástól - állítja Kazutaka Simada a tokiói Meidzsi Egyetemről.

A lyukak két - nagyjából 1,3 és 1,7 méteres szélességű - ötszöget rajzolnak ki. A gödrök kb. azonos távolságokra helyezkednek el egymástól, de a két dél felé néző kicsit messzebb van a többitől, ugyanis nagy valószínűséggel itt lehetett a kunyhó bejárata. A kutatócsoport tagjai összesen harminc kőeszközt gyűjtöttek össze a helyszínen, ezek közül hét az ötszögeken belül került elő. Ezek legtöbbje kovakőből és palából készült kidolgozatlan vágószerszám.

A vulkáni hamu felhasználásával történő kormeghatározás igen megbízható. A vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a vulkáni eredetű réteg 500-600 ezer éves, az ezt befedő folyami hordalék pedig nagyjából 400 ezer éves lehet. Ezen adatok ismeretében a tudósok félmillió évre becsülik a kunyhó építése óta eltelt időt. Ez a lelet azért olyan fontos, mert eddig a franciaországi Terra Amatából származó lakóhelymaradványt tartották a legrégebbinek; korát 200-400 ezer esztendősre becsülték. Most tehát minden bizonnyal a legrégebben épített lakhely nyomait sikerült a japán kutatóknak megtalálniuk.

"A lelet azért is nagyon jelentős, mert képet ad arról, hogy milyen szellemi és technikai teljesítményre voltak képesek őseink már félmillió évvel ezelőtt is. Pontosabb információkat szerezhetünk a Homo erectus életmódjáról és vadászati szokásairól is" - véli John Rick, a Stanford Egyetem antropológusa.

Az előember tehát képes lehetett kunyhó építésére, ám hogy ezek mennyire voltak állandó lakóhelyek, azt még nem tudjuk. Ekkor még vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és ezért nagy távolságokat kellett bejárniuk élelmük beszerzése érdekében. Elképzelhető, hogy ezeket a kis lakokat csak pár hétig, esetleg egy-két hónapig használták menedékként.

John Rick véleménye szerint a lelet azt is bizonyítja, hogy már az akkori emberek is képesek voltak megtervezni és a korabeli technológia felhasználásával létrehozni valamit - pl. egy helyet, amiben biztonságban alhattak. Talán ekkor vált el őseink agyakban a "kint" és a "bent" fogalma. Az 500 000 évvel ezelőtt élt emberek sokkal kifinomultabbak voltak, mint azt sok antropológus gondolja.

Vas Ottó

Könyvajánló: Philip Wilkinson - ÉPÜLETEK

Ajánló:

Kőkorszaki lakóhelyek. Gazdagon illusztrált oldal elődeink hajlékairól. A New Scientist cikke. Könyvajánló.

Korábban:

Mint arról már korábban beszámoltunk, Kenyában ősi emberszabású majom 15 millió éves kövületét találták meg. Cikkünkben rövid összefoglalót nyújtunk az ember kialakulásáról. Az eddigi legrégebbi ázsiai kőeszközöket fedezte fel egy kínai és amerikai régészekből álló csoport Kínában, amelyek kifinomultságukban nem maradnak el az afrikai és európai Homo erectus szerszámai mögött.