A 2002-es ismét az El Nino éve volt

Sok szakember immár az El Ninót okolja például az idei indiai és indonéziai szárazságért, valamint az ausztráliai rekordhőmérsékletekért.

Szárazság a nyugat-indiai Gudzsarát államban

Az év első 11 hónapjában mért hőmérséklet-értékek átlaga 14,65 Celsius-fok, amely éppen hogy alatta marad az 1998-as 14,69 Celsius-fokos átlagnak, de jóval magasabb az 1951 és 1980 között jellemző 14 Celsius-foknál - mutatják a Goddard Institute for Space Studies (NASA) adatai.

Háttérben az El Nino

Az El Nino a Csendes-óceán trópusi térségeiben a vízfelszín hőmérsékletének természetes módon végbemenő, állandó, de rendszertelen oszcillációjának meleg fázisaként írható le. Ez az oszcilláció összekapcsolódik a légköri folyamatokkal, s mindez időjárási szélsőségeket okoz.

Miközben az El Nino 2002-ben az USA-ban például nem öltött olyan mértékeket, mint 1997-98-ban, a világ más részein olyan időjárási jelenségeket eredményezett, mint az ausztráliai és dél-afrikai szárazság, vagy az egész Ázsiára kiterjedő hőség. "Nem minden esetben jelenthető ki, hogy egyértelmű összefüggés volna az El Nino és az említett időjárási katasztrófaállapotok között. A dél-afrikai szárazság például minden bizonnyal az El Nino számlájára írható, az etiópiai szárazságnak ugyanakkor más lehet az oka" - magyarázza Paul Llanso, a WMO klimatikus adatokat megfigyelő részlegének vezetője.

Jóllehet (mint az korábbi cikkünkben áll) az amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) műholdas adatai alapján a nyár elején az El Nino 1997-98-as pusztításainál még jóval mérsékeltebb időjárási viszonyokat prognosztizáltak, az év végére a helyzet más képet mutat.

A NOAA immár az El Ninót okolja az idei indiai és indonéziai szárazságért, valamint az ausztráliai rekordhőmérsékletekért, ami azt elmúlt hónapban a fővárost is veszélyeztető erdőtüzeket okozott.

A hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan a légköri szén-dioxid-koncentráció is növekszik, s a két jelenség közötti kapcsolatot a számítógépes klímamodellek is alátámasztják. A szakemberek ezért arra hívják föl a figyelmet, hogy amennyiben a világ az elkövetkező évtizedekben el akarja kerülni a pusztító szárazságokat, hatalmas árvizeket és a tengerszint további emelkedését, sürgősen szükséges lenne a szén-dioxid és a többi üvegház-gáz kibocsátásának visszaszorítása.

A felmelegedés számokban

Homokvihar Kínában

Mint arról korábban beszámoltunk, az adatok egyre egyértelműbben utalnak rá, hogy a Föld klímája melegszik. Amióta 1867-ben megkezdték a hőmérsékleti adatok rendszeres rögzítését, a 15 legmelegebb évet 1980 óta regisztrálták. Ha feltételezzük, hogy december hátralevő részében nem lesz drámai hőmérséklet-csökkenés, megállapíthatjuk, hogy a három legmelegebb évet a legutóbbi ötéves periódusban jegyezték fel.

A hosszú távú évi hőmérsékleti trend mellett a havi adatok is gyorsuló növekedést mutatnak. A 2002-es január az eddigi legmelegebb január volt, csakúgy, mint az idei március. További nyolc hónap a második vagy harmadik "helyezést" kapta, míg az október az eddigi negyedik legmelegebb volt.

Az évtizedre vetített átlagok ugyancsak emelkednek. Az 1980-as évek átlaga 14,26 Celsius-fok volt, az 1990-es éveké 14,38, míg az elmúlt három év átlaga 14,52 Celsius-fok.

Az ENSZ meteorológiai ügynöksége, a World Meteorological Organization (WMO) a felmelegedés mértékét vizsgálandó földi meteorológiai állomások, hajók és műholdak segítségével kutatást végzett.

"A felmelegedés az elmúlt 25-26 évben egyre erősödik, mértékére az elmúlt ezer évben nem volt példa" - nyilatkozta Kenneth Davidson, a WMO programvezetője.