Új eredmény a csontvelő-átültetésben

Amerikai kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, mellyel reményeik szerint sikeresebben végezhetőek majd a - leukémiás betegek számára életmentő - csontvelő-átültetések.

Az indianai orvosi egyetemen egerek csontvelőjéből izoláltak őssejteket, majd a CD26-enzim működését gátló vegyi anyaggal kezelték őket. A kezelt őssejteket olyan egerek vénájába juttatták, melyek csontvelejét előzetesen kiirtották. Mivel a CD26 működése gátolja a szervezetbe juttatott donor-őssejteket abban, hogy eljussanak a csontvelőbe, a molekula gátlása következtében a sejtek fele annyi idő alatt értek célba, mint a kezeletlen egerekben lévő társaik. Ezen kívül a donorsejtek csontvelőben való túlélési esélyei megduplázódtak és az állatok életkilátása is javult.

Napjainkban 100 ezer emberből körülbelül 4 betegszik meg leukémiában világszerte. A kezelésük során alkalmazott kemo-, illetve sugárterápia a tumorsejteket és a csontvelőben található még egészséges őssejteket egyaránt károsítja. Az elpusztuló sejteket az esetek egy részében csontvelő-átültetéssel lehet pótolni.

Az őssejtek a szervezetnek olyan sejtjei, amelyek még nem differenciálódtak különféle szöveti sejtekké. Bennük még valamennyi gén, a teljes genetikai információ hasznosulhat, működőképessé válhat. Egyes típusaik a felnőtt emberi szervezetben, vérben, csontvelőben is megtalálhatóak, azonban kompatibilis donorsejteket igen nehéz találni, így a betegek alig egyharmadánál végezhető el a kezelés. Ezeknek a betegeknek a második lehetőséget a köldökzsinórvér transzplantációja jelentheti. Jóllehet ebből a szövetből a lehető legegészségesebb szervezetből származó, fertőző ágensektől mentes őssejtek nyerhetőek ki és tárolhatósága miatt a transzplantációhoz gyorsabban hozzáférhetőbb, mint a felnőtt donortól leveendő csontvelő, hátránya, hogy kevés őssejt vonható ki belőle. Egy kisbaba születésekor ugyanis mindössze 100-200 ml köldökzsinórvért lehet nyerni, és a benne levő sejteknek csak egy része őssejt. Ezek száma ritkán elegendő a hatékony beültetéshez.

A fentiek miatt nagy jelentőséggel bíró felfedezésről van szó. A Hal Broxmeyer vezette kutatócsoport által kifejlesztett új technológia lényege, hogy a beültetésre kerülő sejtek kezelésével ideiglenesen működésképtelenné teszi a donortól származó sejteken található egyik kulcsfontosságú fehérjét, így a szervezetbe juttatott őssejtek sikeresebben képesek beágyazódni a csontvelőbe. Jóllehet a módszer jelenleg még humán kipróbálás előtt áll, a kutatók remélik, hogy alkalmazhatósága esetén a jelenleginél kevesebb donorsejt is elegendő lesz majd az átültetések során, vagyis egyetlen egy donor akár több beültetésre váró, vele kompatibilis személyen is segíteni tud majd. Emellett a köldökzsinórvér transzplantációja során is növelheti a kezelés eredményességét. A kutatásról részletesen a Science című tudományos hetilap számol be.

Cseh Júlia