Magyar származású kutató a kémiai Nobel-díj nyertesei között

A 2004-es év kémiai Nobel-díját megosztva két izraeli és egy amerikai kutató kapta, a fehérjék anyagcseréjével kapcsolatos alapvető kutatási eredményeiért - jelentette be a Svéd Királyi Akadémia Stockholmban.

Az izraeli Aaron Ciechanover (Israel Institute of Technology, Haifa) és Avram Hershko (Israel Institute of Technology, Haifa) és az amerikai Irwin Rose (University of California, Irvine) a fehérjék anyagcseréjével kapcsolatos alapvető kutatásaiért kapta meg a Svéd Királyi Akadémia kitüntető díját. A 67 esztendős Avram Hershko Magyarországon, Karcagon született 1937-ben, és 1950-ben vándorolt ki Izraelbe.

Egy emberi sejt néhány százezer különféle fehérjét tartalmat. A fehérjék alapvető fontosságú biomolekulák, amelyek a sejtek alakjának és szerkezetének meghatározásától a biokémiai folyamatokat katalizáló enzimeken keresztül a sejtek közötti jeltovábbításig minden életfolyamatban szerepelnek.

A sejt fehérjekészletének dinamikus egyensúlyát többek között az a folyamat biztosítja, amelyben a szükségtelenné váló fehérjemolekulák lebomlanak. A most díjazott kutatók e lebontási folyamat alapvető lépéseit tárták fel, megállapítva, hogy a szükségtelenné vált fehérjék egy speciális molekulával jelölődnek meg, s ezek után már gyorsan lebontásra kerülnek az erre szolgáló sejtszervecskékben, az ún.
proteoszómákban.

Ez az alapvető felfedezés tette lehetővé olyan komplexebb folyamatok szabályozásának mélyebb megértését, mint a például a sejtciklus, a DNS-molekulák hibáinak kijavítása vagy a gének átíródása RNS-molekulákra, ezáltal pedig közelebb jutottunk számos betegség molekuláris hátterének tisztázásához.

A kedden bejelentett fizikai Nobel-díjat megosztva három amerikai kutató, David J. Gross, H. David Politzer és Frank Wilczek kapta a protonokat és neutronokat alkotó, az anyag elemei építőköveinek tartott kvarkok közötti erők szokatlan tulajdonságainak kutatásában elért eredményeiért.

A hétfőn bejelentett élettani-orvosi Nobel-díjat megosztva az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck kapták, a szaglórendszer felépítésének és működésének feltárásában elért úttörő eredményeikért.

A Nobel-díj 1901 óta a legrangosabb nemzetközi elismerés, melyet a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom területén, illetve a béke érdekében tett kiemelkedő teljesítményükkel vívnak ki a díjazottak.