Ma már több olyan globálisan ható faktort ismerünk, ami jó eséllyel pályázik az első számú gyanúsított címére. Számos mikroszkopikus gomba okozhat például halálos fertőzést kétéltűekben. A világ több pontján találtak arra utaló jegyeket, hogy a békák gombás betegségei járványszerűen terjednek, és ma már valószínűleg nem csak lokálisan hatnak, hanem nagyon könnyen átkerülnek egyik populációból a másikba. Szintén globálisan ható tényező az UV-B sugárzás alkalmankénti megemelkedése. Az ultraviola sugárzás elsősorban az ebihalak és gőtelárvák egyedfejlődését befolyásolja negatív irányban. Emelt mennyiségű dózis mellett a fejlődési rendellenességek legszélesebb skálája alakulhat ki, és legtöbbször már embrionális korban pusztuláshoz vezethet. A peték fejlődésében ugyanilyen problémákhoz vezet létfontosságú vizes környezetük savasodása és fémmel, nehézfémmel történt szennyezése.
Megbízható jeladók
A károsan ható faktor felbukkanását egy adott területen sok esetben más nem jelzi, csak a kétéltűek számának rohamos csökkenése. A kétéltűek közül számos faj igen érzékenyen reagál környezetének romlására még jóval azelőtt, hogy más állatcsoportokban hasonló jelenséget tudnánk megfigyelni. Ennek köszönhetően a békákat, de a kissé nehezebben megfigyelhető gőtéket, szalamandrákat is indikátorfajoknak tekintik a tudományterület kutatói.
Október 14-én a herpetológia tárgykörében több szempontból is hiánypótló honlap jelent meg az interneten www.globalamphibians.org címen, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Biodiverzitás Értékelő Csoportjának gondozásában a Global Amphibian Assessment (GAA) program keretében. Egyrészt azok is egyedülálló adatbázishoz jutnak, akik "csupán" felfedezni, megismerni szeretnék ezt az állatcsoportot. A lap, mondhatni teljes listával rendelkezik minden kétéltű fajról, az eddig ismerteknél részletesebb elterjedési térképpel (de sajnos fotók nélkül). Másrészt - és ez volt az alkotók elsődleges célja - természetvédelmi (vörös listás) státuszukat, a populációkat veszélyeztető tényezőket és élőhelyi igényeiket is bemutatja, rövid szöveges összefoglaló formájában.
A GAA munkatársai nem rejtik véka alá, hogy a lap nem egy végleges, változtathatatlan verzió, és további korrekciókra fog szorulni - várhatóan leginkább az elterjedési térképek tekintetében. Számos szigetszerűen elforduló faj esetében még lehet majd pontosítani a jövőben, ez áll például a hazai gyepi békára (Rana temporaria) és sárgahasú unkára (Bombina variegata) is, amelyek magyarországi elterjedése ugyan meglehetősen ismert, de újabb adatok ezután is előkerülhetnek.
A honlapon több száz névből álló lista olvasható azokról a szakemberekről, akik adatokkal látták el a GAA-t. Örömmel olvashatjuk, hogy Magyarországról négy név is szerepel közöttük.
Dr. Kovács Tibor