A kozmetikai szerek ártalmasak lehetnek a magzatra

Lehetséges, hogy bizonyos kozmetikai termékekben található tartósítószerek káros hatással vannak a fejlődő magzat idegrendszerére. Ezt állítja egy meglehetősen ellentmondásos tanulmány, melyet az orvosi szakma rögtön kétségekkel fogadott, hiszen az ilyen kijelentések felesleges pánikot kelthetnek az olvasók körében.

A szóban forgó tartósítószert, a metilizotiazolinont (MIT) főleg kozmetikumok konzerválására használják. Megtalálható például a samponban, a kézkrémekben és más hidratáló krémekben. A szer a környezetében elpusztítja a baktériumokat, így a termékek hosszú szavatossági idejűek és jól tárolhatók lesznek.

Már korábban kimutatták, hogy az MIT az arra érzékenyeknél bőrirritációt okozhat. Most azonban a pennsylvaniai University of Pittsburgh kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen hatása van a szernek az idegrendszerre és az idegsejtek (neuronok) működésére. Kísérletükben 18 órán keresztül patkányok fejlődésben lévő idegsejtjeit elegyítették az MIT egy mikromolos koncentrációjával (egy gramm anyagot oldottak fel több mint 8000 liter vízben). Azt tapasztalták, hogy az idegsejtek csak fele olyan mértékben fejlesztették ki axonjaikat (azokat a nyúlványaikat, amelyekkel másik idegsejtekhez kapcsolódnak), mint a normálisan fejlődő sejtek. Nagyobb koncentrációban a szer tíz perc alatt elpusztította a vele érintkezésbe kerülő idegsejteket.

Mivel az állapotos kismamák fokozottan veszélyeztetettek bármilyen vegyi anyaggal szemben, a tanulmány szerzői azt tanácsolják, ne lépjenek kapcsolatba közvetlenül magával a szerrel, vagyis ne dolgozzanak olyan helyen (például kozmetikai üzemben), ahol az MIT-t használják, mivel ez károsíthatja a születendő gyermek idegrendszerét.

A University of London és a University of East London toxikológusai szerint azonban hiba lenne a kapott eredményeket általánosítani és a megállapítást az emberi sejtekre is kiterjeszteni. Ugyanis az in vitro (vagyis élettelen laboratóriumi körülmények között) vizsgált sejtek sokkal sérülékenyebbek az élő szervezet sejtjeinél, az emberi szervezet pedig sokkal összetettebben működik annál, mintsem hogy egy ilyen jellegű vizsgálatból általános következtetéseket lehessen levonni.

A tanulmány vezetője, Elias Aizenman szerint azonban vizsgálatot a jövőben még több szerre kellene kiterjeszteni, mivel a piaci forgalomban lévő samponok a kutatásban szereplő koncentrációnál 100-200-szor nagyobb mértékben is tartalmazhatják az MIT-t. Azt azonban ő is elismeri, hogy a termékek használatakor az átlagemberek, illetve a fodrászok nincsenek különösebb veszélynek kitéve. Gyártásuk során viszont a terhes anyáknak már érdemes elővigyázatosnak lenniük.

Azt tehát nem tudni egyértelműen, milyen hatással lehetnek a kozmetikai iparban használatos tartósítószerek az emberi egészségre. Egyesek még az autizmust és más idegrendszeri megbetegedéseket is a magzati korban elszenvedett, bizonyos kémiai anyagok által okozott káros hatásokkal hozzák kapcsolatba. Azzal azonban mindenki egyetért, hogy a jövőben további mélyreható vizsgálatokat kell végezni annak kiderítésére, hogyan is hatnak ezek a szerek az idegsejtekre és milyen esetleges következményekkel járhat rendszeres használatuk.

E+B