Miért van a gazdagoknak gyönyörű feleségük?

Mi áll a hátterében a nők és férfiak eltérő szexuális mentalitásának? Miért engednek a férfiak gyakrabban a kísértésnek? Mit adnak a pornófilmek nőnek és férfinak? Minderre választ kaphat, ha beleolvas Matt Ridley A sötét bábok királynője című könyvébe.

Pontosan mi a különbség a férfi és a nő szexuális mentalitása között? Az előző két fejezetben bemutattam, hogy a szaporodás tétje a férfiak esetében nagyobb, ezért versengenek egymással. Ennek az lett a végeredménye, hogy a hatalmat a férfiak gyakorolják, a vagyont is ők kezelik, és dicsőségre törekszenek. Ennél fogva inkább a nők azok, akik hatalmat, vagyont, és dicsőséget magáénak mondható férjet kerestek maguknak, mint fordítva. Azok a nők, akik rátaláltak az ilyen férjre, valószínűleg több utódot szültek. Evolúciós értelemben ebből az következik, hogy a nők többre értékelik azokat a lehetséges partnereket, akik gazdagok és hatalommal rendelkeznek. Másfelől is meg lehet közelíteni a dolgot: mi lehet az a legelőnyösebb dolog egy nő számára, amivel megnövelheti gyermekei számát és azok egészségi állapotát? A válasz nem a több spermium, hanem a több pénz, vagy a több jószág, vagy az erősebb szövetségesek, vagy bármilyen erőforrás, ami számít.

Ezzel szemben a férfi olyan párt keres, aki spermiumait és pénzét gyermekek előállítására használja. Következésképpen mindig nagy buzgalommal kereste a nőben az egészséget és a fiatalságot. Az a férfi nem fog tudni utódokat nemzeni (vagy csak nagyon keveset), aki egy negyvenöt éves nőt választ feleségül a huszonöt éves helyett. Ráadásul azt is számításba kell vennie, hogy a nő az előző házasságából esetleg egy csapatra való mostohagyereket is magával hoz. Egyszóval az ilyen férfiak mindig kevesebb gyereket nemzettek, mint azok, akik fiatal, felserdült és eladósorba került lányok közül választottak feleséget maguknak. Ezért azt várnánk, hogy amíg a nők figyelme a férfiak vagyonára és hatalmára irányul, addig a férfiak inkább az egészséget és a fiatalságot mérlegelik egy nőben.

Ez elég elképesztően hangzik. Amint azt Nancy Thornhill megjegyezte: "Bizonyára soha senki nem kételkedett abban, hogy minden férfi legfőbb vágya a fiatal és gyönyörű nő, és abban sem, hogy a nők egy vagyonos és magas rangú kérőre vágynak." Márpedig a szociológusok igenis kételkednek. Ha abból indulok ki, hogy milyen reakciót váltott ki belőlük egy nemrégiben megjelent tanulmány, akkor szemernyi kétségem sincs afelől, hogy csak a legprecízebb bizonyítékok győzhetik meg őket erről. A tanulmányt David Buss készítette, aki rengeteg amerikai diákot kért meg arra, hogy rangsorolja párválasztási preferenciáit. Úgy találta, hogy a fiúk a kedvességet, az intelligenciát, a szépséget és a fiatalságot részesítették előnyben, a lányoknak pedig az előzékenység, az intelligencia, a vagyon és a státus tetszett. Kritikusai szerint ez csak Amerikára jellemző, az eredményeket nem lehet az emberi természet univerzális aspektusának tekinteni.

Ezért aztán Buss megismételte kísérletét harminchárom országban, harminchét mintán, mintegy ezer embert végigkérdezve. Az eredmény pontosan ugyanaz lett. A férfiak az egészségre és a fiatalságra, a nők pedig a vagyonra és a státusra ügyelnek különös gonddal a pár megválasztásánál. Erre az a válasz jött, hogy hát persze, a nők azért fordítanak nagyobb figyelmet a vagyonra, mert az a férfiak kezében van. Ha a nők kezelnék a vagyont, akkor az nem lenne olyan fontos szempont a kérők mérlegelésénél.

Buss további vizsgálatokba kezdett, amelyekből kiderült, hogy az átlagnál jobban kereső amerikai nők nem kevésbé, hanem még nagyobb körültekintéssel firtatták leendőbelijük vagyoni helyzetét.

A szakképzett nők számára fontosabb volt férjük keresőképessége, mint az alacsonyabb keresettel rendelkező nőknek. A feminista mozgalom tizenöt nagyhatalmú vezetőjéről is kiderült, hogy még ők is náluknál nagyobb hatalommal rendelkező férjet szerettek volna kifogni. Amint azt Buss munkatársa Bruce Ellis megjegyezte: "A nők szexuális ízlése, hatalmuk és társadalmi helyzetük emelkedésével, egyre válogatósabb lett."

Buss számos kritikusa azt kifogásolja, hogy az összefüggéseket teljesen figyelmen kívül hagyta. A párválasztás a különböző kultúrákban, különböző korokban és különböző feltételek közepette eltérő módon alakult ki. Erre ő egy egyszerű hasonlattal válaszolt. Egy átlagférfi izomzatának nagysága erősen kontextusfüggő: az Egyesült Államokban a fiatal férfiak szélesebb vállúak, mint Angliában. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy egyrészt az amerikaiak jobban tápláltak, másrészt olyan sportokat űznek, ahol nem fürgeség, hanem az erő a fontos. Mindez persze nem érvényteleníti azt az általánosítást, hogy a férfiak nagyobb vállizomzattal rendelkeznek, mint a nők. Hasonlóképpen az a tény, hogy a nőket egyes helyeken jobban érdekli a férfi vagyoni helyzete, mint máshol, még nem hatálytalanítja azt az általánosítást, hogy a nők nagyobb gondot fordítanak a potenciális férj gazdagságára, mint fordítva.