Nem csupán ezekre a kutatásokra támaszkodhatunk. Két iparág használja ki könyörtelenül a nők és a férfiak fantáziálásának különbözőségeit: a pornográfia és azok a kiadók, akik szerelmes regényekkel árasztják el az olvasóközönséget. A pornóipar szinte teljes egészében a férfiakból él. A standard előírások az egész világra érvényesek. A "soft pornó" provokatívan pózoló meztelen vagy félmeztelen nőket mutat be - az ilyen képek felizgatják a férfiakat. A nőkre viszont egy (ismeretlen) meztelen férfi látványa nincs különösebb hatással. "Ha a nők hajlamosak lennének a férfi puszta látványától felizgulni, akkor az elősegítené a véletlenszerű párosodás kockázatát. Márpedig ebből esetleg semmi hasznuk nem származik, ellenben sokat veszíthetnek rajta."
Az aktust megjelenítő "kemény pornó" a férfiak kielégülését és nemi gerjedelmét számos, kívánatos, könnyen felizgatható, változatos és vonzó nő (vagy a melegpornó esetében férfi) segítségével célozza meg. Gyakorlatilag híján van minden összefüggésnek, cselekménynek, kacérkodásnak, udvarlásnak, néha még az előjátéknak is. Nincsenek akadályt gördítő párkapcsolatok, az aktus résztvevői általában vadidegenek egymás számára. Egy alkalommal két kutató pornófilmet nézetett meg heteroszexuális diákokkal, miközben mérték felizgulásuk fokát. Egy a józan ész által is sugallt következetes mintázatra bukkantak: a férfiak nemi izgalma erősebb volt, mint a nőké. A férfiakat azok a jelenetek izgatták jobban, ahol csoportszex volt látható, a nőket pedig a heteroszexuális párok aktusának látványa hozta izgalomba. A férfiak és a nők egyformán izgatónak találták a leszbikus jeleneteket, a férfi homoszexuálisok aktusa azonban hidegen hagyta őket (a kísérlet összes alanya heteroszexuális volt). Egy pornófilm nézésekor a férfiak és a nők figyelme is a női szereplőre irányul. Ennek ellenére a pornó a férfiak és nem a nők számára készül. Nekik tervezik, árusítják, és ők keresik a leginkább.
A szerelmes regényeknek ezzel szemben főleg női piacuk van. Szintén egy elképzelt világot ábrázol, amely nem sokat változott az idők során. Természetesen alkalmazkodott a nők karrierista törekvéseihez, és a kevésbé gátlásos szexuális beállítottsághoz. A szerzők szigorúan ragaszkodnak a kiadók előírásaihoz: a nemi aktus csak mellékszerepet kap, az összes ilyen könyvben a szerelmen, az elkötelezettségen, a háziasságon, a gyermeknevelésen és a párkapcsolatok kialakításán van a hangsúly. Promiszkuitásnak, szexális változatosságnak nyoma sincs, a szex a hősnő emocionális reakciójaként - leginkább az érintésben - nyilvánul meg, nem pedig a férfi testének részletes leírásában. Teste helyett leginkább a jelleme van részletesen ábrázolva.
Ellis és Symons szerint a szerelmes regények, illetve a pornográfia a két nem sajátos utópista fantáziálását jeleníti meg. A kaliforniai diákok szexuális fantáziálását feldolgozó eredményeik alátámasztják ezt a tényt. Emellett szól az is, hogy egyes magazinok törekvései a férfi-pornó formula átcsomagolására a nők számára már több ízben csúfos kudarcot vallott (a Playgirl olvasótábora főleg a meleg férfiak közül kerül ki). Ehhez jön még az a virágzó üzletág, amely a repülőtereken szaftos szexkönyveket árul - férfiaknak. Minden újságos standon külön polcon találhatóak a férfiaknak szóló magazinok, amelyek borítóján csábító nő ígér még több látnivalót a belső oldalakon, és külön polcon a női magazinok, amelyek borítóján szintén nők láthatók, belül pedig a párkapcsolatok javítására olvashatók jótanácsok. A nők által vásárolt szerelmes regények, és a férfiak által kedvelt szexis kötetek borítóján egyaránt nők láthatók. Az uralkodó ideológiák figyelembe vétele helyett a szigorúan üzleti alapon működő kiadóknak nincsenek kétségei a férfiak és a nők szexuális attitűdjének különbözőségéről. Ellis és Symons így ír erről:
"Az itt bemutatott szexuális fantáziálásról szóló adatok a téma tudományos irodalmát képezik... a fogyasztó által vezérelt szelektív erők a kereskedelemben (amelyek kialakították a férfiak és a nők történelmileg állandósult orientációját a pornográfia illetve a szerelmes regények iránt), az emberi szexualitás néprajzi dokumentumai és fajunk evolúciós perspektíváinak elkerülhetetlen következtetései együttesen utalnak az emberi psziché mélyreható szexuális különbözőségének létezésére."
Ez sokkal tisztább képet alkot, mint az a politikai szempontból megfontolt feltételezés, amely az elnyomással magyarázza a nők érdeklődésének hiányát a meztelenség és a pornográfia iránt.
(Matt Ridley: A sötét bábok királynője, Akkord Kiadó, 2004)