A lapos képernyőjű televíziók, monitorok, a folyadékkristályos kijelzők és plazmatévék egyre népszerűbbek lesznek. A vezető gyártók szerint egyre nehezebb a növekvő vásárlói igényeket kielégíteni, hiszen az elmúlt fél év alatt gyakorlatilag megduplázódott az ilyen jellegű termékek iránti kereslet.
A tudósok viszont tartanak a lapos képernyő tömeges elterjedésétől. Nemrégiben ugyanis egy egészséges, 30 éves férfi komoly tüdőbetegséget kapott egy olyan fém-oxidtól, amit a képernyők készítéséhez használnak.
A tokiói munkás négy éve dolgozott abban az üzemben, melyben lapos képernyős televíziókat gyártanak. Ez alatt az idő alatt szervezete folyamatosan érintkezett egy indium-ón-oxidot (ITO) tartalmazó aeroszollal, melynek hatására végül tüdőfibrózist (tüdőszövet-hegesedést) és tüdőtágulást kapott. A tüdőfibrózis során a tüdő szövete megvastagodik és heges lesz, ami gátolja az oxigén és szén-dioxid hatékony cseréjét. A betegség az esetek felében öt éven belül halálos kimenetelű.
Bár a tokiói Toranemon kórház orvosai megtalálták a beteg tüdejében az ITO-t, a szakértők szerint ez még nem ok az aggodalomra. A szóban forgó fém-oxidról ugyanis csak egyetlen esetben mutatták ki idáig egyértelműen, hogy halálos kimenetelű betegséghez vezet (bár ez is az említett a gyárban történt). Mindenesetre a dolgozók egészsége szempontjából a jövőben fontos lenne tudni a szer emberi szervezetre gyakorolt konkrét hatásait. Ezért a kutatók további vizsgálatokat javasolnak, hogy a kapott eredmények függvényében csökkenthessék minden olyan mérgező anyag használatát, melyekkel a munkások a gyártás során napi szinten érintkeznek.
A szakmai szervezetek és a gyártók egyöntetűen megnyugtatják a vásárlókat, hogy a lapos képernyőjű készülékek a fogyasztókra egyáltalán nem veszélyesek. A Távol-Keleten gyártott termékeknek ugyanis szigorú minőségbiztosítási paramétereknek kell megfelelniük, és megfelelő tanúsítványokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy forgalmazhatók és exportálhatók legyenek, így teljesen biztonságosak.
E+B