Titan: metánesők birodalma

Alig két hete elemzik a Huygens adatait és felvételeit a szakemberek, de máris számos részletre derült fény azzal kapcsolatban, milyen folyamatok alakítják a Szaturnusz rejtélyes óriásholdjának felszínét. Az eddigi eredmények alapján a Titan fagyos világa valóban metán-esők és metántengerek birodalma lehet - ahogyan azt korábban elképzelték.

A Huygens összesen 700 lélegzetelállító felvételt készített a Titan világáról, amelynek - egy sajnálatos hiba folytán - csupán a fele érkezett meg a Földre.

Biztonsági okokból a leszállóegység két rádiócsatornán továbbította mérési eredményeit és felvételeit a Cassini-űrszonda felé. A tervek szerint a Cassini szintén két vevőn, az A és B csatornákon keresztül vette volna a leszállóegység adatait, ám amikor megkezdte a jelek továbbítását a Föld felé, a szakembereket az A csatorna néma csendje fogadta.

Utólag derült ki, hogy a Cassini-űrszonda vevőjét, amely az A jelű rádiócsatornán hallgatta volna a leszállóegységet, "elfelejtették" bekapcsolni. A Huygens mindkét csatornán ugyanazokat a tudományos adatokat továbbította, ám a kettős adatátvitel lehetőséget nyújtott arra, hogy megduplázhassák a Titanról készített felvételeket. Így a Huygens felváltva továbbította felvételeit az A, illetve a B csatornán. A B csatornán továbbított 350 felvétel tehát olyan, mintha minden második felvételt sikerült volna elkészíteni a 2,5 órás ereszkedés során.

A sötétebb felszínű síkságon látható szigetszerű alakzatokat mintha folyékony, áramló közeg formálta volna (ESA/NASA/JPL/University of Arizona)

A tudományos adatok közül csupán a Doppler-effektuson alapuló kísérlet (Doppler Wind Experiment) eredményei "maradtak ki" a B csatorna adataiból. A rádiójelek Doppler-eltolódása alapján akarták ugyanis meghatározni a légköri szelek erősségét, aminek segítségével pontosan nyomon lehetett volna követni a leszállóegység útját a légköri ereszkedés során. Mivel azonban számos földi rádiótávcső is követte a Huygens leszállását, sikerült gyenge jeleket venniük az A csatornából, amelyek alapján elvégezhető és kiértékelhető a mérés. Ezek alapján rekonstruálható lesz az elkövetkezendő hetekben a Huygens pontos ereszkedése.

David Southwood, az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos programigazgatója elismerte, hogy a mulasztás az ESA felelőssége. Európai csoport állította össze ugyanis azt a parancssort, amelyet a Cassini fedélzeti programcsomagjába töltöttek be a Huygens leszállóegységgel való együttműködéshez, s amelyből hiányzott az A vevőt bekapcsoló parancs. Ennek ellenére a Huygens néhány órás működése óriási tudományos áttörést jelent és hatalmas technikai siker.

Csengeri Timea