A szembetegségek és az elhízás <br/>

A Harvard és a Tufts Egyetem egymástól függetlenül végzett kutatásai hasonló eredménnyel zárultak: a túlsúly megnövelheti a szürkehályog és a makula degeneráció (a sárgafolt elfajulása) kialakulásának kockázatát.

A szembetegség és a kövérség közötti összefüggés talán nem is tűnik különösebben érdekesnek, de a szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegség, a makula degeneráció pedig a vakság legfőbb oka.

A Harvard Egyetem kutatói a szürkehályog és a testsúly közötti összefüggésre akkor lettek figyelmesek, amikor alaposan áttanulmányozták azokat az adatokat, melyeket tizenhétezer férfi orvosról tizennégy éven át gyűjtöttek.

A túlsúlyos orvosok esetében húsz százalékkal nagyobb volt a szürkehályog kialakulásának az esélye az adott időszakban, mint a normális testsúlyúaknál. A kimondottan kövéreknél ez az arány akár negyven százalék is lehetett.

Azoknál a férfiaknál, akik leginkább a hasukra híznak, szintén magas a szürkehályog kialakulásának veszélye. Azok pedig, akik testük többi részéhez képest aránytalanul nagy "úszógumival" rendelkeznek, arányosabb társaikhoz viszonyítva harmincegy százalékkal veszélyeztetettebbek voltak.

Vajon miért a túlsúlyosok betegsége a szürkehályog?

"A cukorbetegség miatt" - magyarázza Allen Taylor, a Harvard gondozásában megjelenő American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban publikált cikk társszerzője és a Tufts Egyetem Öregedésbiológiai Központjában működő Laboratory for Nutrition and Vision Research (Táplálkozás- és Látáskutató Laboratórium) vezetője. Aki kövér és ráadásul a deréktájékra hajlamos hízni, másoknál sokkal könnyebben lesz cukorbeteg. A cukorbetegek vércukorszintje túlságosan magas, és "mint köztudott - mondja Taylor - azoknak, akiknek a szervezete nem tudja szabályozni a vér glükóz-szintjét, négyszer nagyobb a szürkehályog kialakulásának veszélye", mint a nem cukorbetegnél. A betegség károsítja a szemlencsék fehérjéit, ennek köszönhető a lencsék hályogos homályossága.

A derék körül viselt "mentőöv" másképp is kikezdheti a szemet. Az extra zsírszövetben lerakódhat két zsíroldékony táplálék-összetevő, melyeknek - normális esetben - a szemlencséhez kellene eljutniuk. Ezek az anyagok béta-karotin-szerű karotinoidok, a lutein és zeaxanthin, amelyek a spenótban és más sötétzöld leveles zöldségekben találhatók. A még kezdeti stádiumban tartó kutatások arra engednek következtetni, hogy ez a két anyag segíthet a hályogképződés meggátlásában úgy, hogy antioxidánsként épen tartja a lencse struktúráját.

"Amikor férfiakat és nőket vizsgáltam, a hasi tájékon kétszer olyan magas volt a lutein és zeaxanthin mennyisége, mint a csípő körül és a fenéktájon. Kérdés, hogy ha az átlagosnál magasabb a hasban lerakódott zsír mennyisége, az vajon azt jelenti-e, hogy ott több lutein és zeaxanthin halmozódik fel, és így kevesebb jut a szembe?" - teszi fel a kérdést Elizabeth Johnson, aki szintén a Tufts Egyetemen kutatja a testfelépítés és a látás közti összefüggéseket.

A vizsgálatok alapján úgy tűnik, igen. Johnson azt találta, hogy a menopauzán túl, a túlsúlyos nőknek kevesebb luteint és zeaxanthint találtak a szemükben, mint a hasonló korú normális testsúlyúaknál, és többet testük zsírtartalékaiban. Ezek a zsíroldékony összetevők nyilvánvalóan lerakódnak a zsírpárnákban, mielőtt eljuthatnának a szemig.

Makula degeneráció

Johnson a makula degeneráció kifejlődésének megakadályozásával kapcsolatban még sokkal aggaszóbbnak tartja a szem optimális szint alatti lutein és zeaxanthin tartalmát. Régóta ismert ugyanis, hogy ez a két anyag féken tartja sárgafolt elfajulásának folyamatát. Egy több mint 850 embert vizsgáló amerikai tanulmány szerint azok, akik hetente legalább kétszer fogyasztottak luteinben és zeaxanthinban gazdag zöldségeket, például spenótot és kelkáposztát, feleannyian szenvedtek makula degenerációban, mint azok, akik legfeljebb havonta egyszer fogyasztottak ilyen ételeket.

A retina középső területén, az úgynevezett sárgafoltban vagy makulában (a makula latin neve "macula lutea" azaz "sárgafolt") találhatók a látóideg-végződések a legsűrűbben, ennélfogva ez a terület teszi lehetővé az éleslátást; ezen kívül a sárgafolt tartalmazza a szervezetben a legmagasabb mennyiségben a luteint és a zeaxanthint. A szerepük - legalább részben - az, hogy kiszűrjék azokat a fénysugarakat, melyek a makula degenerációra jellemző homályos látást okozhatják. A lutein és a zeaxanthin sárga festékanyagok (pigmentek), amelyek elnyelik a kék fényt - azt a fényt, amelyik egyébként a szemben károsodást okozhatna.

Azt, hogy pontosan mennyi spenótot és más luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy a szem idő előtti öregedését megakadályozzuk, még senki sem tudja pontosan. Valójában még kérdés, hogy ezeknek az ételeknek a fogyasztása tényleg növeli-e a védelmet, de az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, a válasz: igen. Lehetséges, hogy a védelem még más anyagokon is múlik, illetve elképzelhető, hogy az eddig azonosítani sikerült anyagok csupán jelzik más, a védelemhez elengedhetetlen vegyületek jelenlétét, amelyeket azonban eddig nem sikerült kimutatni. "Már sejtjük az utat, de még nincsenek válaszaink" - mondta Taylor, a Tufts munkatársa.

A szembetegségek és a táplálkozás

Eddig egyelőre csak néhány tanulmány áll rendelkezésünkre, amelyekben a vizsgált személyeket étkezési szokásairól kérdezték és arról, szenvednek-e szürkehályog vagy makula degeneráció megbetegedésben. Olyan vizsgálatot azonban eddig még nem végeztek, melyben az emberek egy részének luteinpótlékot adtak volna, a másik részének nem, és aztán vizsgálták volna, hogy az így bejuttatott lutein tényleg hatással van-e a betegségi arányokra.

Főleg ez az oka annak, hogy a legtöbb kutató nem túlságosan lelkes az elérhető szemápolási ételkiegészítők tekintetében. Ráadásul még csak azt sem tudjuk, hogy az ilyen táplálékkiegészítőkben található lutein ugyanolyan hatást fejt-e ki a szervezetben, mint azt természetes formájában teszi. "Azok a lutein átalakított formái" - mondja Stephanie Marioneaux, az Eastern Virginia Medical School szemészeti professzora. "Megkerülheti a beépülés normális útját, és esetleg a szem nem képes feldolgozni".

Johnson hozzáteszi: "Ismerjük ezt a növényi összetevőt, de nem tudjuk, milyen más összetevők fontosak még." Ráadásul ha valamilyen anyagból nagy dózisokat fogyasztunk, elképzelhető, hogy az megzavarja más, az egészséghez nélkülözhetetlen anyagok felvételét, szállítását és beépülését.

"Látványos eredményeket lehet elérni akár néhány kanálnyi spenóttal is: hirtelen megnövekszik a szem luteinszintje. Ráadásul a spenót - valljuk be - sokkal olcsóbb, mint a gyógyszerek."

Újabb érv a növények fogyasztása mellett

A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása nem csak azért ajánlott, mert sok luteint és zeaxanthint tartalmaznak, hanem mert számottevő kutatás támasztja alá, hogy naponta 300 mg C-vitamin megakadályozhatja, vagy legalábbis lassíthatja a hályogképződést.

Végül, de nem utolsósorban a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása segíthet a súlyfelesleg leadásában is. A Harvard-tanulmány kövérebb doktorai - azok, akik inkább veszélyeztetettek a hályog kialakulásában - átlagosan kevesebb növényt és zöldséget ettek, mint soványabb kollégáik.

B.K.

Ajánló: