A szerelmi bánat diagnosztizálása

Nem csupán költői túlzás, ha valaki azt mondja, őrülten szerelmes: az esetek többségében valós elváltozások is bekövetkeznek ezekben az esetekben - állapította meg egy Nagy-Britanniában megjelent pszichológiai tanulmány.

"A legvégső esetben a betegség akár halálos kimenetelű is lehet, ezért baj, hogy az orvosi szakma a problémát nem kezeli súlyának megfelelően. A romantikus szerelmes állapottal kapcsolatos mániás viselkedést, nyomott kedélyállapotot, illetve zaklatottságot korábban 'megváltozott lelki állapotnak' tartották, ám manapság jó esetben is csupán szenvelgésnek tekintik mindezt" - vélekedett dr. Frank Tallis brit klinikai pszichológus a brit Pszichológiai Társaság szakmai folyóiratában, a Psychologistban.

Az elmúlt kétszáz év során az orvosok leszoktak arról, hogy a "szenvedélyes szerelmet" megfelelő módon diagnosztizálják. Bár a szerelmes állapot korunkban is kapcsolatba hozható az őrülettel, ez leginkább csak a slágerszövegekben kap hangot. A háziorvosok nem utalják szakemberhez a szerelem bolondjait, holott igen sokan élnek köztünk olyanok, akik magukra hagyva képtelenek megbirkózni a szerelmi szenvedély okozta lelki tünetekkel vagy éppen a viszonzatlan szerelem miatt érzett kétségbeeséssel - olvasható a tanulmányban.

A betegség tünetei sokfélék lehetnek, az állandó felfokozott hangulattól a csökkent önértékelésen át a rögeszmés kényszerképzetekig, illetve kényszeres cselekvésekig, mint például a beérkező e-mailek újra- és újraolvasása vagy a postaláda állandó ellenőrzése a kedvestől érkező újabb üzenetek után kutatva. A legsúlyosabb esetek pedig akár öngyilkossághoz is vezethetnek - mutat rá Tallis.

Ma, amikor az emberek közötti kapcsolatoknak, illetve a pszichoszociális problémáknak annyi korszerű kezelési módja ismert, legfőbb ideje, hogy a szakemberek - korábbi évszázadok orvosaitól tanulva - ugyanúgy kezeljék a szerelmi túlfűtöttség vagy épp bánat problémáját, mint bármilyen más jellegű panaszt - olvasható Frank Tallis tanulmányában.