A váltás azért vált szükségessé, mert a tűzhányóból kitörő hamu- és gázfelhő elérte a 10 km-es magasságot. A folyamatos robbanások során a vulkán szeizmikus aktivitása is megerősödött. A szakértők a kráter felett hőmérséklet-emelkedést is mértek, ami arra enged következtetni, hogy az izzó kőzetanyag, azaz a magma intenzíven közelít a felszínhez, sőt talán már el is érte azt. A működés hevességét a NASA műholdfelvétele is bizonyítja. A képen a szürke hamufelhő látható (bár a hótól nehezen különíthető el), amint azt a szél a csúcstól északkeleti irányba fújja.
Kamcsatka valamennyi működő vulkánja a félsziget keleti partvidékén, egy 700 kilométer hosszú és 80 kilométer széles sávban helyezkedik el, ahol a Csendes-óceáni-kőzetlemez évente tíz centiméterrel tolódik az Eurázsiai-kőzetlemez alá. A Kamcsatka előtti ún. szubdukciós zóna ezért a Föld egyik "leggyorsabb" ilyen területe.
A Kljucsevszkoj óriásként tornyosul egy hatalmas, lávafolyamokkal és hamulerakódásokkal tarkított síkság fölé. Formája szinte tökéletes, mindig jégpáncél alá rejtőző kúp, kráteréből szünet nélkül fumarola (forró gáz) árad. Ez az összkép teszi a Föld egyik legszebb vulkánjává. 1982 óta rendszeresen, minden évben kitör. 1993 nyarán napokig izzó olvadékszökőkutakat köpött a magasba, meredek oldalain sűrű lávafolyam hömpölygött. A megszilárdulásával keletkezett fekete nyelv élesen emelkedik ki a jég borította hegyoldalból, és a dermedt, de még mindig meleg láván nem marad meg a hó.
Érdi-Krausz Erika - Lieber Tamás