A vágyakozás gyökerei

Dohányosoktól gyakran hallani, hogy egy cigaretta elszívása megnyugtatja idegeiket, csillapítja vágyaikat és segít ellazulni. A Michigan Egyetem kutatóinak először sikerült bizonyítani, hogy a dohányzás valóban befolyásolja az agyban azt a kémiai rendszert, amely a kellemes érzések kialakításáért felelős.

A Michigan Egyetem kutatói eddig nem ismert eredményeket tettek közzé a dohányosok mindennapi tapasztalatával kapcsolatban. Ezek szerint a dohányzás jelentős változásokat idéz elő az agysejtek közötti, kellemes érzésekért felelős vegyületek áramlásában, de nemcsak pillanatnyilag, hanem hosszú távon is. Az eredmények hozzájárulnak annak alaposabb megértéséhez, miként befolyásolja az emberek viselkedését a dohányzás, illetve miért olyan nehéz leszokni róla - számtalan egészségkárosító hatása ellenére.

A kellemes érzések kémiai rendszere

A kellemes érzések kialakításában fontos szerepet játszó egyik vegyületcsoport az agy által termelt, belső eredetű (endogén) opiátok. Ezek a vegyületek a pozitív érzelmek fokozásában, a fájdalomérzet csökkentésében és a jutalmazás érzetének kialakításában vesznek részt. Ez ugyanaz a kémiai rendszer, amelyre a heroin és a morfium (szintén opiátvegyületek) is serkentőleg hatnak.

A Michigan Egyetem kutatói két kisebb csoportot hasonlítottak össze. Az egyik csoportban olyan fiatal férfi dohányosok voltak, akik körülbelül napi egy doboz cigarettát szívnak el, a kontrollcsoport pedig kizárólag nemdohányzó férfiakból állt. A kutatók a pozitron emissziós tomográfiának (PET) nevezett képalkotási eljárást használták vizsgálataikhoz. Ennek segítségével képesek voltak lépésről lépésre követni az endogén opiát-rendszer aktivitását.

Annak érdekében, hogy meghatározható legyen a nikotinnak az opiát-rendszerre gyakorolt hatása, a kísérlet résztvevői előbb egy speciális cigarettára gyújtottak rá, ami szinte semennyi nikotint nem tartalmazott, és csak ezt követően szívtak el egy "rendes" (niktontartalmú) cigarettát. A résztvevők a vizsgálatok előtt, közben és utána folyamatosan értékelték, hogy mennyire érzik magukat ellazultnak, élénknek, levertnek vagy idegesnek, és azt is feljegyezték, hogy mennyire vágyakoznak a dohányzás után.

Miután a személyek elszívták a két nikotinmentes cigarettát, a felvételeken enyhe változások mutatkoztak az agy opiátjainak áramlásában. Viszont miután tartottak egy húszperces szünetet, és rágyújtottak a nikotinos cigarettára, az opiátok szintjében drámai változásokat lehetett felfedezni. Az agynak azon a részén, amely az érzelmek feldolgozásában játszik szerepet, az opiát-rendszer aktivitása csaknem 20 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a dohányzás során jóval nagyobb mennyiségben szabadultak fel az endorfinok és enkefalinok, mint előtte.

Azonban ennek az ellenkezője is igaznak bizonyult az agy több más területén, amelyek szintén az érzelmek, az emlékezet és az örömérzés kialakításában játszanak szerepet. Az amygdalában és a talamuszban az opiát-rendszer 20-30 százalékkal kevésbé volt aktív, miután a nikotin bejutott a személyek szervezetébe. Az amygdala és a talamusz opiátjainak szintjében mért meredek csökkenés is összhangban volt azzal, ahogyan a dohányosok a nikotinos cigaretta elszívása után érezték magukat. Azt követően, hogy az amygdalájukban és a talamuszukban csökkent az opiátok szintje, arról számoltak be, hogy sokkal ellazultabbnak érzik magukat, és már nem vágynak annyira rá, hogy megint rágyújtsanak.

Az olthatatlan vágyakozás gyökerei

Az új eredmények megerősítették, hogy a kemény drogok (például heroin és kokain) használatához hasonlóan az öröm átélésének, a függőségnek, a megnövekedett toleranciaszintnek és a folyton visszatérő, olthatatlan vágyakozásnak a gyökerei a dohányzás esetében is az agyban zajló folyamatok kémiájában keresendőek. A nikotinfüggőség az egyik legdestruktívabban ható erő az emberi egészség szempontjából, a legyőzéséhez viszont jobban kéne értenünk, hogy pontosan hogyan is működik.

Az új eredmények annak megértésében is segítenek, hogy a dohányzás milyen hatással van az agynak egy másik, szintén a kellemes érzésekért felelős vegyületére, a dopaminra. A kutatócsoport most a dopamin és az opiátok kölcsönhatását tanulmányozza dohányosok és nemdohányzók agyában. Remélik, hogy azokról a genetikai különbségekről is megtudnak majd valamit, amelyek megmagyaráznák, hogy az emberek miért reagálnak különbözőképpen a nikotinra. Ezen kívül természetesen azokra a különbségekre is fény derülhet, hogy az egyes emberek mennyire könnyen szoknak rá a dohányzásra, illetve mennyire nehéz leszokniuk róla.

Illyés András

Szómagyarázat

Opiátok - az ópiumnak és származékainak közös összefoglaló neve. Ide tartoznak a heroin és a morfium, valamint az endogén (az agy által termelt) opiátok is, mint például az endorfinok és az enkefalinok. Az opiátvegyületek az agy specifikus receptorain, az opiátreceptrokon keresztül hatnak.

Dopamin - olyan neurotranszmitter (idegi ingerületátvivő anyag), amely többek között az agynak az érzelmek szabályozásában szerepet játszó területein (limbikus rendszer) aktív

Amygdala - egy kis, mandula alakú rész az agy alsó felén, amelyről ismert, hogy rögzíti az érzelmi reakciókat

Talamusz - a talamuszt az agytörzs felett, az agyféltekék közt elhelyezkedő két, tojás alakú idegsejtcsoport alkotja. Egyik területe átkapcsoló-állomásként működik, amely a látásért, hallásért, tapintásért és ízlelésért felelős érzékelő-receptorokból beérkező információt a nagyagy felé továbbítja

(A szómagyarázat forrása: Atkinson et al.: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2002, második, javított kiadás)