A Fomalhaut egy viszonylag fiatal, 200 millió éves csillag, tőlünk 35 fényév távolságban, a Pisces Austrinus csillagkép irányában. Az elmúlt években több műszerrel is sikerült egy porgyűrűt megörökíteni körülötte. Főleg a szubmilliméteres, azaz milliméternél rövidebb hullámhosszakon készült megfigyelések mutatták meg a gyűrű alakját és helyzetét. Már ekkor feltűnt a gyűrű szokatlan pozíciója: geometriai középpontja nem esett egybe a Fomalhaut helyzetével.
Ilyen porgyűrűt sok csillagnál figyeltek meg korábban. Ezek sok apró törmelékszemcsét tartalmaznak és a Nap körüli apró égitestek, pl. a kisbolygók zónájához hasonlíthatnak. Mivel anyaguk egy-egy csillag körül kering, jogosan várható, hogy egy ilyen gyűrű centruma egybeessen az adott csillaggal. A Hubble Űrteleszkóp (HST) új felvételei pontosan rámutattak: nem ez a helyzet. A gyűrű geometriai centruma mintegy 2,25 milliárd km-re van a Fomalhauttól. Ez a Naprendszerben a Nap és a Szaturnusz, valamint a Nap és az Uránusz közötti távolság közé esne, azaz a gyűrű centruma elég messze esik a központi csillag helyzetétől.
A gyűrű a Fomalhauttól 12 milliárd km-re, azaz a Nap-Plútó távolságnál kb. háromszor messzebb található. Belső pereme éles, amit a Szaturnusz keskeny körívekbe rendeződő gyűrűihez hasonlóan egy közeli égitest hozhat létre. Ez a feltételezett objektum akadályozza meg, hogy a gyűrű 4 milliárd km-nél szélesebb legyen, emellett elliptikussá is torzítja alakját. A jelenség eredményeképpen a gyűrű térbeli középpontja nem esik egybe a Fomalhaut helyzetével. Mivel a kérdéses égitest nem látszott a HST felvételein, bizonyára nagyon halvány, valószínűleg nem csillag, de még nem is barna törpe. Egy furcsa bolygó lehet, amely csillagától 7,6 és 10,5 milliárd km távolság között kering. Ha a Naprendszerbe helyeznénk, nagyjából kétszer olyan távol lenne a Naptól, mint a Plútó. Az általa regulázott gyűrű anyaga pedig a Plútó naptávolságánál kezdődő úgynevezett Kuiper-övre hasonlíthat, ahol a bolygókeletkezés jeges maradványi keringenek.