Létrejöttek a modern nemzetek, vagy létrehozták őket?

A "nacionalizmus", a "nemzet" viszonylag új fogalmaknak tekinthetők, hiszen megjelenésük, vagyis inkább mai értelmük kialakulása a XVIII-XIX. század fordulójára tehető. A különböző, nacionalizmussal foglalkozó elméletek megoszlanak a tekintetben, hogy az új közösségtudat hogyan jött létre: mesterségesen vagy természetes fejlődés útján.

A nacionalizmus szó a latin "natio" tőből ered, mely magyarul nemzetet jelent. A nemzet szóra a mai napig nem létezik széles körben használt definíció, köszönhetően legfőképp a nemzetté válás különféle formáinak. "Azonos kultúrához tartozó, azonos nyelvet beszélő, közös történelmi múltúak közössége, akik általában azonos területen élnek, és politikai-gazdasági közösséget alkotnak" - hangzik például az egyik meghatározás. A nemzet fogalmához tartozó különböző ismérvek lehetnek szubjektívak és objektívak, ilyen például a kultúra, a nyelv, a közös történelem és hagyomány, illetve az államrendszer, a jogrendszer, a terület vagy a gazdaság. Az objektív vagy szubjektív elemek egymással szembeni prioritása határozza meg a nemzetfelfogás két fajtáját: az államnemzetet és a kultúrnemzetet. Míg előbbi az objektív tulajdonságok - például a terület - fontosságát helyezi előtérbe, addig utóbbi a szubjektív elemeket - például a közös történelmi emlékezetet - emeli ki, mint nemzetformáló tényezőket.

A teljes cikk a Mindentudás Egyeteme honlapján olvasható.