Tizenhét méterre egy kisbolygótól

A Hayabusa-űrszonda november 19-én minden korábbinál jobban megközelítette az Itokawa-kisbolygót. A tervezett landolás előtti utolsó percekben azonban megszakadt vele a kapcsolat, majd automatikusan visszaemelkedett nagyobb magasságra. Legközelebb november 25-én próbál leszállni.

Mint arról korábban beszámoltunk, nem ez volt az első kísérlet a felszín elérésére a Hayabusa-szondával. November 4-én az űreszköz 700 méterre közelítette meg az Itokawát, de a műveletet egy hibajelzés miatt leállították. A következő alkalommal, november 9-én már 70 méterig jutott a céltól, de ekkor sem mentek simán a dolgok, és biztonságosabbnak találták a felemelkedést. Végül november 12-én, a harmadik közelítés alkalmával történt egy fontos esemény, ekkor vált le a MINERVA nevű felszíni ugráló egység.

Aznap mindössze 55 méter választotta el a szondát és a kisbolygót. A MINERVA a ledobás után szabadeséssel landolt volna az Itokawan, majd 10-20 méteres ugrásokkal, egy-két napon keresztül vizsgálta volna azt. A leválasztásra küldött jel érkezésekor a Hayabusa emelkedőben volt, közel 200 méterrel a felszín felett. A MINERVA kibocsátása után még 212 másodpercen keresztül volt kapcsolat az ugráló egységgel, amely a Hayabusa egyik napelemtáblájáról készített felvételét vissza is sugározta.

Később azonban az összeköttetés megszakadt. A Hayabusának a szétválás után 10 perccel készült képén látszik, hogy az ugáló egység nem a kisbolygó felé tart. Mivel az Itokawán a szökési sebesség csak kb. 13 cm/s, a rossz irányba ellökött szonda valószínűleg elhagyta a kisbolygót, azaz nem tudott "leesni" a felszínre.

Az újabb landolást november 19-én, magyar idő szerint szombat éjfélkor kísérelték meg a Muses-tengernek nevezett vidéken. Ez egy sötét porral feltöltött, viszonylag síma terület az aszteroida középső részén. Itt egyrészt nincsenek nagy sziklák, ami még veszélyesebbé tenné a közelrepülést, emellett az ott található, feltehetőleg finom állagú törmelék ideális mintavételi hely: a belelőtt acélgolyó nyomán sok apró szemcse repülhet ki belőle.

Az ereszkedés rendben zajlott, átlagosan 4-5 cm/másodperc sebességgel haladt a szonda a kisbolygó felé. A tervezett landolás előtt, 40 méterrel a felszín felett ledobta egyik célmegjelölő labdáját. Utóbbi a pontos navigálást segíti az utolsó métereken, emellett alumínium felületén 880 ezer aláírást is tartalmaz - azokét, akik nevüket egy aszteroida felszínén szeretnék tudni. A labda feltehetőleg elérte a kisbolygót, de a Hayabusa programjában, egyelőre tisztázatlan változás következett be. A Japán Űrkutatási Hivatal közleménye szerint a szonda 17 méterre közelítette meg a felszínt, majd ezután elveszítették vele a kapcsolatot. A Hayabusa mintegy három óra múlva magától jelentkezett, és megkezdte a közelítés során rögzített adatok visszasugárzását.

A Hayabusa-szonda árnyéka az Itokawa-kisbolygón 2005. november 19-én (fotó: ISAS, JAXA)

A sikertelen landolás után, az űreszköz néhány kilométer magasra emelkedett vissza, a felszín fölé. A szakemberek november 25-ére tervezik a következő, remélhetőleg sikeres leszállást. Feltehetőleg ez az utolsó lehetőség, ugyanis december elején a Hayabusának vissza kell indulni a Föld felé. Az eddig meghiúsult landolás ellenére is szép a küldetés teljesítménye: néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy egy űreszköz egy sikertelen landolás után visszaemelkedjen, és újra próbálkozzon. Mindez a program rugalmasságát mutatja, és a szonda autonóm irányítási rendszerének működőképességét igazolja, amely földi segítség nélkül is képes döntéseket hozni.