Ez az időjárási helyzet az ország nagy részén általában borongós, felhős-ködös időt eredményezett, és február első napjaiban is megmaradt. A medence legalacsonyabb részét változó kiterjedésben borítja alacsonyszintű felhőzet, illetve köd, amelyből a magasabb hegycsúcsok rendszerint kilógnak, így ott szinte zavartalan a napsütés.
Képünkön jól követhetjük, hogyan emelkedtek a páraréteg fölé magasabb hegyeink január utolsó napján délelőtt. Az alacsonyabb területeken sem volt mindenütt felhő vagy köd: a Balaton térségében, illetve a Dunaújváros-Szolnok zónában lakók bágyadt napsütést is élvezhettek.
Hazánk az űrből tavaly ilyenkor
Az alacsony párarétegen könnyen áttör a nagyobb ipari üzemek kéményeiből távozó hő, önálló pára- vagy gőzoszlopot alkotva. Érdemes megkeresni a Gyöngyös melletti Mátrai Erőmű, vagy a felvidéki Mohi (Mochovce) melletti atomerőmű hűtőtornyainak gőzét. Az alsó képen jól látható, hogyan látszik ez a gőzoszlop oldalról, a Börzsöny csúcsáról tekintve. Hasonló gőzoszlopokat találhatunk a képen Nagyszombat és Pozsony térségében is (nincsenek külön jelölve).
A mohi atomerőmű hűtőtornyainak gőze (a horizonton balra) emelkedik a Kárpát-medencét kitöltő páraréteg fölé január 11-én. A horizont jobb szélén a Madaras és a Vág menti Inóc hegységek.
A TERRA műhold MODIS-rendszerének képét január 31-én rögzítettük az ELTE vevőállomásán.
Timár Gábor - Molnár Gábor - Székely Balázs (ELTE)