Tovább darabolódik az üstökös

A szétesőben lévő 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstököst folyamatosan figyelik a szakemberek. A korábbi híradások körülbelül 60 levált töredékről szóltak, ám a Hubble-űrteleszkóp felvételei alapján a leszakadt darabok száma egyre több. Hazánkból is készültek sikeres megfigyelések.

A NASA Swift-röntgenműholdjának vizsgálatai alapján a 73P/Schwassmann-Wachmann 3 az eddigi legerősebb röntgensugárzást produkáló ismert kométa. A kis földtávolság idején rögzített adatokból nem csak az üstökös, de a napszél összetételére is következtethetnek majd az utólagos elemzésekből. A megfigyelések külön érdekessége, hogy a műhold a röntgen mellett az ultraibolya tartományban is folyamatosan végzett méréseket, így ezek összehasonlítására is lehetőség nyílik.

A B jelű fragmentum 2006. április 18-án megfigyelt darabolódásáról animációt készítettek, amely a HST honlapjáról tölthető le. Jól megfigyelhető, amint a levált töredékek lemaradnak a mag fő része mellett. A fragmentumok látszólag egyszerű mozgásának magyarázata valójában összetett. A felszínükről kiáramló anyag ellenhatásaként támadó rakétaeffektus ugyanis az égi mechanikai paradoxonnak megfelelően bonyolult módon befolyásolja pályájukat, és annak alakulásába nem csak a kiáramló gáz és por sebessége, valamint mennyisége szól bele, hanem fontos szerepet játszik benne az adott fragmentum tömege, és talán az is, hogy milyen irányban pörög a test.

Az Európai Űrügynökség (ESA) tenerifei optikai földi állomásának egyméteres távcsövére mindössze néhány napja szerelték fel az új SCAM-detektort, és természetesen azonnal a széteső üstököst vették célba. Az érzékelő rendkívül alacsony zajszinten működik, azaz pontosan képes a gyenge sugárforrásokat és azok gyors változásait vizsgálni. Lehűtött érzékelőjének hőmérséklete alig valamivel van az abszolút nulla fok felett, elméletileg szinte minden egyes beérkező fotont észlelni tud. A detektorral több kisebb, leszakadt fragmentum fejlődését követték két-két órás időszakokban, nagyon jó időbeli felbontással monitorozva azok por- és gázkibocsátását. Elméletileg perces időskálán lezajló kitöréseket is megfigyelhettek, amelyekből közvetett módon a töredékek szerkezetére és szublimációjuk jellegére is következtethetünk majd.

A B jelű fragmentum töredezésével leszakadt további darabok körüli por- és gázburok az ESA tenerifei földi állomásáról, a SCAM-detektorral készített hamisszínes felvételen (ESA)

Az elmúlt időszakban a legnagyobb figyelem a fényes C és a B jelű fragmentumokat övezte, mert mindkét objektum látványos változásokat produkált. Megjelenésük a kompakt és a diffúz jelleg között többször változott. Ilyenkor feltehetőleg egy-egy kisebb darabolódás miatt nőtt meg az anyagkibocsátás - bár fejlődésük teljes képe még nem rajzolódott ki.

A megfigyelések aktualitását növeli, hogy az elmúlt időszakban - főleg a Tempel 1-üstökös űrszondás megfigyelése nyomán - sok szakember komoly problémákat lát a hagyományos üstökösmag-modellben. A felvételeken ugyanis hiányolják azokat a felszínformákat, amelyek a klasszikus modell szerint a kométa aktivitásáért felelő "csupasz" felszínek, ahonnan a gáz és a por kiáramlik.

A B jelű fragmentum kettészakadása 2006. április 24-én, a Konkoly Obszervatórium 60/90/180 Schmidt-távcsövével és CCD-detektorral (Sárneczky K., MTA KTM CSKI, SZTE, MCSE)

A 73P/Schwassmann-Wachmann 3 szétesése révén olyan megfigyelések születtek, amelyek talán közelebb visznek bennünket a fenti kérdések megválaszolásához. A kométa számos meglepő jelenséggel szolgált: különbség mutatkozik az egyes töredékek összetétele és mozgása között, emellett az üstökös rendkívüli porkibocsátása is szokatlanná teszi a kóma megjelenését.

A jelenleg is darabolódó üstökös pillanatnyi állapotáról és az eddigi megfigyelési eredményekről 2006. május 23-án (kedden), 18 órai kezdettel Sárneczky Krisztián tart áttekintést a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest, III. ker., Laborc u. 2/c). Az előadás az interneten élőben, a Polaris TV adásán is követhető.

Kereszturi Ákos