Óriási forró, galaxisközi anyagfelhő

Egy galaxishalmazban olyan viszonylag fiatal és forró anyagfelhőt azonosítottak, amely a jövőben más galaxisokba olvadhat.

A képződményt az ESA XMM-Newton röntgenműholdjának megfigyelései alapján fedezték fel, a Földtől 250 millió fényévre lévő Abell 3266 jelű galaxishalmaz centrumában. Utóbbi egy rendkívül nagytömegű galaxiscsoportosulás, sok ezer taggal és bőséges, forró gázanyaggal, illetve ionizált plazmával az egyes galaxisok között.

Az Abell 3266 aktív folyamatok színhelye, a korábbi megfigyelések alapján kölcsönhatások, összeolvadások zajlanak benne. Elképzelhető, hogy egy távolról érkezett kisebb galaxishalmaz is áthatolt rajta, de az sem kizárt, hogy két halmazon belüli alcsoport ütközése okozza a heves folyamatokat.

Mindezek eredményeként a halmazon belül hol intenzívebb, hol gyengébb csillagkeletkezés zajlik. Ez pedig eltérést okoz a csillagokban legyártott és onnan szétszórt nehéz elemek, elsősorban a vas térbeli eloszlásában. Az Abell 3266 egy még nagyobb egységnek, a Horologium-Reticulum szuperhalmaznak a része.

A bevezetésben említett forró felhő vizsgálata közelebb vihet bennünket a halmazban zajló belső folyamatok megértéséhez. Kiderült, hogy a röntgentartományban azonosított ritkás felhőből egy üstökös csóvájához hasonlóan anyag szökik el, amelyben már kisebb és hűvösebb gázcsomók is megjelennek. A csóva egy elnyúlt tartományt alkot, amelynek látszó mérete közel fele a teleholdénak, ám a valóságban természetesen sokkal nagyobb nála. A folyamat révén - durva becslés alapján - a forró felhő magja kb. egy naptömegnyi anyagot veszít óránként. Elképzelhető, hogy az így keletkezett, csóvaszerű hűvösebb gáz kisebb galaxisokká, esetleg csillagokká sűrűsödik - bár erről egyelőre kevés az információnk.

A felhő az Abell 3266 galaxishalmaz tagjaihoz képest 750 km/s-os sebességgel mozog. Tömege meghaladja az egymilliárd naptömeget, átmérője közel 3 millió fényév, hőmérséklete pedig többször tízmillió fok körüli. A forró felhő anyagának összetartásában fontos szerepet játszik a benne jelenlévő láthatatlan tömeg. Ez a legnagyobb ilyen galaxisközi forró felhő, amit eddig találtak. Ritkás, felfűtött anyaga feltehetőleg kb. 2 millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor két galaxishalmaz, és a bennük lévő gáz összeütközött.

Röntgenfelvétel a forró felhőről, amely balra felfelé veszít anyagot, egy 5 milló fényév hosszú diffúz, üstököscsóvára emlékeztető képződményt létrehozva (University of Maryland, Baltimore County (UMBC))

A fő kérdés az, hogy az ilyen forró és nagytömegű felhők milyen szerepet játszanak a galaxishalmazok fejlődésében. A felhőből tömege alapján akár egy nagyobb galaxis is kialakulhatna. Sokkal valószínűbb azonban, hogy idővel az Abell 3266 centrumában lévő, szuper-nagytömegű elliptikus galaxisban hullik, tovább gyarapítva annak anyagát. Ez egyben újabb példával szolgálhat arra, miként növekedhetnek ritka galaxisközi gáz behullásával az egyes csillagvárosok, akár több milliárd évvel kialakulásuk után.

Kereszturi Ákos