A Volga Oroszországban folyik, a felvételen is bemutatott delta keleti része viszont már Kazahsztánhoz tartozik. Ahogy áthalad a félsivatagos vidéken, a folyót már a torkolat előtt keskenyebb fattyúágak mintegy tíz kilométer széles övezete kíséri. A torkolatnál azután száz és száz mellékágra szakad, úgy éri el a világtenger szintje alatt mintegy 28 méterrel hullámzó célját, a Kaszpi-tengert. A Kaszpi-tengernek nincs lefolyása, a Volga mellett fontos tápláljója például az Ural folyó, illetve az iráni-azerbajdzsáni határon folyó Araksz. A beömlő vízfolyások hozama és a csapadék dinamikus egyensúlyt tart a 371 ezer négyzetkilométernyi vízfelület pároljásával.
Nem egyszerű megtalálni a tenger és a szárazföld határát a deltában. A barna színű földek még bizonyosan a szárazföld részei, a hordalékon élő planktonok sötétzöldje viszont már biztosan a tengerhez tartozik. A kettő közt látható világosabb zöld szín egyrészt a sós mocsarat, másrészt a hordalékban gazdag víz- és algatömeget mutatja. Az algák, planktonok burjánzása nem korlátozódik a partközeli vízfelszínre; a zöld és türkiz árnyalatok a nyílt tenegen, illetve tavon is ennek jelei.
Az AQUA műhold MODIS-rendszerének felvételét augusztus 8-án rögzítettük az ELTE vevőállomásán.
Torkolatok színpompás világa
Dagály a Temze-torkolatban | Madárparadicsom, a Duna-delta |
A Nílus-delta és a Szuezi-csatorna | Parti áramlás a Duna-deltánál |
Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)