Az eddigi célpontok között kiemelt helyet foglalnak el a Phoenix tervezett leszállóhelyei. Mint arról múlt heti cikkünkben beszámoltunk, a következő Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak. A Phoenix a tervek szerint 2007 augusztusában indul a Földről. Küldetésének célja, hogy a vörös bolygó sarkvidéki területén a felszín közelében, kis mélységben vizsgálja a marsi talajt. Olyan fizikai és kémiai jellemzőket tanulmányoz, amelyek segíthetnek a nagy kérdés megválaszolásában: lehet-e ma avagy lehetett-e régebben élet a vörös bolygón?
Tudományos szempontból az eddigi legígéretesebb képek az egykori krátertavakban végződő vízfolyások által létrehozott deltatorkolatok, valamint a poláris réteges üledékek finom szerkezetei, amelyek a közelmúlt klímaváltozásinak rekonstruálásában segítenek majd.
Hőpajzs, ejtőernyők és leszállóegység az új felvételeken
A kamerával a korábbi űreszközöket, illetve azok környezetét is fényképezik. Októberben részletesen bemutattuk azt a valóban szenzációs felvételt, amelyen először láthattunk 100%-os biztonsággal és tisztán egy felszíni egységet egy keringőegység felvételén. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is működő Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben. A hővédőpajzs kettétört darabjai balra fent, a világűrben a szondát védő alsó burkolat és az ejtőernyő jobbra fent láthatók.
Elemellett maga a leszállóegység is egyértelműen azonosítható, amely a Sas-kráter közepén állt meg, majd a rover legördült róla (alul). A kráter jobb oldalán a környezeténél enyhén sötétebb sáv formájában az is megfigyelhető, hol gurult be a légzsákokba bugyolált Opportunity a kráter közepére.
Az új kamera képei nem csak egyszerűen részletesebbek a korábbiaknál, de méretskálái a geológusok számára is "emberközeliek". Egy-egy képen ugyanis közel akkora terület látható, amely néhány óra vagy mondjuk fél nap alatt bejárható és vázlatosan megismerhető lenne, illetve lesz majd a jövő Mars-utazói számára.
Az Opportunity leszállóhelyénél megörökített elemek (NASA/JPL/University of Arizona)
További részletes képek várhatók a Spirit, a Viking-1 és -2, valamint a Mars Pathfinder leszállóhelyének környezetéről. A képekből nyerhető információk alapján a korábbiaknál pontosabban rekonstruálhatók az egykori leszállások végső fázisai, elősegítve a következő landolások biztonságos tervezését.
Új fejezet a Mars kutatásában
Mint azt már több korábbi cikkünkben is olvashatták, a Mars Reconnaisance Orbiter minden korábbinál részletesebben térképezi fel a felszínt, áthidalva az eddig keringőegységek (orbiterek) és a felszínen dolgozó marsjárók (roverek) képei között lévő felbontásbeli szakadékot. Ez azt jelenti, hogy míg az eddigi keringőegységek maximum 1-2 méteres részleteket tudtak megmutatni, addig a HiRISE viszont akár 30 centiméteres felbontásra képes.
A felszíni és a Mars körüli pályáról végzett megfigyelések összekapcsolása új fejezetet nyit a vörös bolygó tanulmányozásában. A szakemberek már régóta várják, hogy a felszíni szondák és a bolygó körül keringő egységek eredményei már azok működése során összekapcsolhatók legyenek. Ha az eredmények még a szondák üzemelése során megszületnek, az működésük aktív fázisát befolyásolja, elősegítve az alkalmazkodást a helyszíni viszonyokhoz. Ez azért is nagyon fontos, mert a Marson még ma is sok új jelenséggel és képződménnyel találkoznak a roverek munka közben.
Kereszturi Ákos