Kisfilmek a tudomány és technika világából

 

Botanikus busmanok
A dél-afrikai busman nép a világ egyik legrégebbi népcsoportja. Igazi botanikai szakértők: több mint 300 helyi növényfajról tudnak. A vadászok a hosszú vadászportyákon a hoodia-kaktusz nevű növényen élnek. A hoodia a nemzetközi gyógyszeripar figyelmét is felkeltette. Az értékesítéséről szóló egyezményeket azonban a busman nép tájékoztatása és beleegyezése nélkül kötötték.

Természetes gyógymódok
A természettudomány módszereit ma már arra is használják, hogy megvizsgálják egyes természetes gyógymódok hatásmechanizmusát. Sok növény- és állatfaj túlélési stratégiájának része, hogy olyan vegyületet termel, amely megvédi a ragadozóktól. Néhány ilyen vegyület az emberi szervezet számára is hasznos, mivel bizonyos folyamatokat gátolva vagy serkentve erősíti az immunrendszert, vagy más módon segíti a gyógyulást. A Föld erdőinek és óceánjainak vizsgálata végül a gyógyszerek új generációjának megjelenéséhez vezethet, amelyek talán ma még gyógyíthatatlan betegségek ellenszerei lesznek.

Magvadászok
Az eldugott dél-angliai Wakehurstben lévő Millenniumi Magbankban mintegy 300 millió, a világ legkülönbözőbb tájairól származó magot tárolnak csúcstechnológiával felszerelt létesítményekben. Ma, amikor a túlnépesedés a Föld számos sivatagi élőhelyét veszélyezteti, több száz növényfaj sodródott a kihalás szélére. A jelenlegi kihalási ráta 70-szer nagyobb a földtörténetileg normálisnak tekinthető sebességnél. A maggyűjtők vagy magvadászok óvatosan begyűjtik a magokat, és speciális eljárással lepréselik a növény levelét és virágát. Így a magot és a növényt pontosan azonosítani lehet, amikor megérkezik a magbankba. A beérkezett a magokat és leveleket megvizsgálják és nyilvántartásba veszik, majd néhány hétig szárítják őket. A gyűjteményt több száz évig lehet tárolni anélkül, hogy a magok elveszítenék csírázóképességüket.

Hagyma, ami nem csíp
A hagymában sok vitamin és tápanyag van, és nyersen vagy főzve is fogyasztható. Ám sokakat zavar, hogy hámozás és aprítás közben csípi a szemüket. Angol zöldségtermesztők egy olyan hagymát hoztak létre, amelyben kevés a könnyfakasztó és maró ízű sav. Ez a hagyma, amelyet nemcsak legelszántabbak ehetnek meg nyersen, hároméves kutatómunka eredménye.

Drogmentes pipacs
Ezek a pipacsvirágok épp olyanok, mint a mákvirágok, ám hiányoznak belőlük a morfin és kodein előállításához szükséges gének. Az ausztráliai CSIRO intézet kutatói kikapcsolták azt a gént, amely a morfinszintézis utolsó előtti lépéséhez szükséges. A kutatók azt várták, hogy a növényben felhalmozódik a morfin előanyaga, ám ehelyett a retikulin nevű anyagot mutatták ki. Ez a vegyület felhasználható néhány betegség, például a rák egyes típusai és a malária kezelésére.

Növények bioritmusa
A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja a növényekben kimutatható természetes bioritmust tanulmányozza. A kutatók az egyes növények bioritmusának módosításától azt várják, hogy hamarabb hozzanak termést vagy magot, így nagyobb hozamot lehessen elérni.

Futurisztikus üvegház
A híres Kew Gardensben új, futurisztikus üvegházat nyitottak olyan alpesi növények számára, amelyeknek sajátos környezeti igényei vannak. A legtöbb üvegház célja, hogy meleg környezetet biztosítson, ám az alpesi házban a kellően száraz környezet a cél. Az alpesi növények alacsony páratartalmú környezetben élnek, és a londonihoz hasonló párás környezetben nem maradnának meg.

Lebegő üvegház
Hollandiában a kertészet az ország nagy területére terjed ki, ezért az árvizek több millió dolláros károkat okoznak. A probléma leküzdésére egy holland cég megépítette a világ első lebegő üvegházát. Ez része annak a kísérleti programnak, amelynek keretében lebegő házakat és utakat terveznek, hogy csökkentsék az áradások okozta károkat.

Teavédő gomba
A Mikania micrantha egy gyorsan növő gyomnövény, amely nagy károkat okoz az indiai teaültetvényeken. A növényt 60 éve telepítették be Indiába, hogy megállítsa a talajeróziót. Minden esős évszakban gyorsan terjed, elnyomva a teacserjéket. A farmerek a teatermésnek legalább a harmadát elveszíthetik miatta. A gyomlálás és a növényvédő szerek rengeteg időbe és pénzbe kerülnek. A régebben a Brit Nemzetközösség Mezőgazdasági Hivatalaként ismert intézmény kutatói egy természetes gyomirtó ötletét vetették fel.

Kína az élen jár a növénygenetikai kutatásokban
Észak-Kínában egy kis farmon a magokat, amelyeket éppen elültetnek, génmódosítással hozták létre, hogy ellenálljanak a kártevőknek. Így nem kell növényvédő szerekre költeni, és nagyobb hozamot érhetnek el, akár megduplázva a profitot. A genetikailag módosított növényeket egyszerre tartják a fejlődő világok megmentőjének és időzített környezeti katasztrófának, ezért Kínában is óvatosan kezelik őket. A kormány szigorúan szabályozza a módosított növények behozatalát és értékesítését, a hatóságok erőteljesen támogatják a növényi biotechnológiai kutatásokat. A genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatos fenntartásai ellenére Kína az élen jár a növénygenetikai kutatásokban, ugyanis Kína népességének élelmiszerigénye igencsak ösztönzően hat a kísérletekre.

Új növénytermesztő rendszer
A forradalmian új Unigro növénytermesztő rendszer zárt alagutak és számítógépvezérelt légáramlás alkalmazásával éri el a maximális hozamot, évente akár 8-szor. A zárt környezetben a növekedés felgyorsul, amihez nem kellenek vegyszerek, és víz is csak kis mennyiségben. A növényeket steril kókuszrosttal töltött zsákokba ültetik.

Biofarm-program
Európában óvakodnak a genetikailag módosított növényektől, és a biogazdálkodást támogatják. A berkshire-i Sheepgrove biofarmon jelentették be egy biofarm-program indítását a brit farmerek számára. Azt remélik, hogy az új program ösztönözni fogja a bioélelmiszerek előállítását, és Nagy-Britannia élenjáró lesz ezen a területen. A hagyományos biogazdálkodás kevesebb növényvédőszerrel és nitráttal szennyezi a környezetet, és kevesebb energiát használ, a termék pedig nem tartalmaz vegyszereket.