Épül a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló

Bátaapáti mellett pár hónapon belül üzembe helyezik az ország második, végleges radioaktívhulladék-tárolóját. Összeállításunkban bemutatjuk, milyen lesz a tároló szerkezete, milyen hulladékokat tárol, és mennyire biztonságos a nemzetközi normák, az építők és a környezetvédők szerint.

Az új hulladéktárolóval kapcsolatban kikértük az Energia Klub véleményét. A környezetvédő szervezet programvezetőjétől, Perger Andrástól az alábbi információ érkezett:

"Az Energia Klub a kezdetektől fogva figyelemmel kíséri a Bátaapátiban folytatott kutatásokat. A környezetvédelmi engedélyezést megelőző szakaszban a kutatásban részt vevőkével ellentétes, az elsősorban a kutatási módszereket kritizáló geológusszakmai vélemények nyilvánosság előtti artikulációjában segédkeztünk. A legkomolyabb problémának a lakosság meggyőzésének módját tartjuk mindmáig. A hivatalosan tájékoztatásra adott százmilliók jelentős részének infrastrukturális és egyéb célokra való elköltését nem csak az Energia Klub tartotta aggályosnak: az Állami Számvevőszék két jelentésében (2001, 2005) is kritizálta a gyakorlatot, amit végül egy 2005-ös év végén született törvénymódosítás legalizált. Az eljárás ezzel ugyan jogszerűvé vált, a lakosság véleményének ilyen eszközökkel történő befolyásolását azonban továbbra sem tartjuk etikusnak.

Az Energia Klub ügyféli jogállásban részt vesz a tervezett tároló környezetvédelmi engedélyezésében. A Bátaapátiban idén márciusban tartott közmeghallgatáson csak az Energia Klub és a Greenpeace képviselői tettek fel kérdéseket. Nem csoda: a mintegy 70 jelenlévőből mindösszesen kb. 10-en képviselték a lakosságot, és ők is többnyire a kutatás-beruházás alkalmazottai.

Mivel a feltett kérdések többségére sem a helyszínen, sem később, írásban nem kaptunk érdemi választ, ezért a Közép-Dunántúli Természetvédelmi és Környezetvédelmi Felügyelőség által megadott környezetvédelmi engedély ellen fellebbezéssel éltünk. Ebben formai és tartalmi kifogásokat egyaránt megfogalmaztunk. A legfontosabb ellenvetésünk a tároló jövő évre tervezett üzembe helyezésével kapcsolatos. A nyilvánosságra került tervek szerint ugyanis már a felszín alatti tároló kialakítása előtt érkezne ide radioaktív hulladék Paksról, mivel az atomerőmű a tárolókapacitás hiányával küzd. A több ezer hordónyi sugárzó hulladék tehát egy felszíni épületbe fog kerülni, és ott egyelőre ismeretlen ideig akarják tárolni. Erre a huszárvágásra pusztán azért van szükség, hogy a paksi atomerőmű problémáján közpénzből könnyítsenek. (A hivatalos dokumentumok szerint az eredetileg tervezett felszín alatti létesítmény várhatóan 2010 előtt nem készül el.) Megjegyzendő, hogy jelenleg még további kutatások szükségesek annak eldöntésére, hogy a helyszín geológiai szempontból valóban alkalmas a hulladékok hatszáz évig tartó biztonságos tárolására."

Egy másik vélemény

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges tárolására szolgáló telephely kiválasztását rendkívül gondos, közel 10 éven át tartó geológiai vizsgálatok előzték meg - mondta kérdésünkre Jéki László fizikus, a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársa. Bátaapáti kiválasztását, a helyszín alkalmasságát 2003-ban hagyta jóvá a Magyar Geológiai Szolgálat. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felkért szakértői csoportja megfelelőnek találta a telephely kiválasztás folyamatát. 2005 júliusában Bátaapáti lakossága helyi népszavazáson igent mondott a tároló megépítésére. Az Országgyűlés 2005 novemberében előzetes, elvi hozzájárulást adott a létesítmény megépítésére. A tervezésénél építettek a nemzetközi tapasztalatokra.

"Az Országos Atomenergia Hivatal és más érintett hatóságok fogják majd szigorú ellenőrzés
alapján kiadni az üzembe helyezéshez szükséges engedélyeket. Az igen alapos előkészítés, a nagyszámú szakértő együttes munkája, a hasonló létesítményekkel kapcsolatos külföldi tapasztalatok garanciát jelentenek a biztonságos működésre" - mondta Jéki László.