Célpont a Hold: a közeljövő küldetései égi kísérőnkre

A japán SELENE-űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik.

A japán SELENE-szonda 2007. október 3-án, magyar idő szerint 23:20-kor állt Hold körüli pályára. Az űreszköz kezdeti pályája igen elnyúlt alakú volt, a Hold felszínétől mért távolsága 101 és 11 741 km között ingadozott. Azóta kisebb pályamódosításokkal fokozatosan változtatja útvonalát, amely lassan közelít a kör alakhoz.

A terveknek megfelelően a SELENE október 9-én bocsátotta ki első kis műholdját, a második kísérőműhold esetében erre október 12-én került sor. A végső körpályát pedig október 19-én éri el a szonda, és ekkor kezdi meg térképező munkáját is.

A SELENE első eredményei közül nemrég látványos fotót közöltek, amely bolygónkat ábrázolja. A szonda tévékamerája a Földet a Hold felé vezető útján, közel 110 ezer km-es távolságból örökítette meg. A program tervezésekor a szakemberek hangsúlyt fektettek a holdkutatás népszerűsítésére is. Ilyen célt szolgál például a tévékamera, a nagyközönség érdeklődését pedig a szondán lévő 412 627 név, valamint különböző üdvözlések és jókívánságok is jelzik. A japánok Holddal kapcsolatos további terveit mutatja, hogy nemrég a szondát a SELENE-1 jelzéssel látták el, sejtetve a közeli folytatást.

A SELENE felvétele a Földről, amelyen észak balra, dél pedig jobbra van, és a kép jobb felén látható Dél-Amerika (JAXA)

Verseny a Holdért?

A múlt században a Hold eléréséért folytatott űrverseny hátterében politikai indítékok álltak. A két nagyhatalom, az USA és a volt Szovjetunió a fegyverkezési versennyel kapcsolatos fejlesztéseit az űrkutatásban tudta látványosan demonstrálni. A verseny eredményeként ember jutott az űrbe, majd le is szállt kísérőnkre. Sok érdekes tudományos eredmény született, de a Hold kutatása az űrverseny lecsengésével abbamaradt.

Napjainkban ismét élénkül az érdeklődés a Hold iránt. Egyelőre nehéz eldönteni, mindezt nevezhetjük-e újabb, a korábbinál is szélesebb körű űrversenynek. Annyi biztos, hogy egyre több állam szeretné ismét meghódítani kísérőnket, és a távol-kelet gyorsan fejlődő államai részéről is mutatkozik érdeklődés. A Hold űrszondás elérése és vizsgálata sok területen nyújt előnyöket a kutatást végző országoknak, elsősorban sok új tudományos eredményt adva. Ugyanakkor több egyéb szempont is előmozdítja a Hold kutatását napjainkban, ezek közül tekintjük át a legfontosabbakat.

Ritka nyersanyagok

A Hold számos olyan erőforrással bír, amelyek kiaknázása és hasznosítása kifizetődő lehet néhány évtizeden belül. Ezek között említhetők a Föld felszínén ritka ásványi nyersanyagok, elsősorban különböző fémek. Egyre gyakrabban kerül szóba a regolitban (tehát a felszínt borító kőzettörmelékben) található, 3-as tömegszámú héliumizotóp. Ez az anyag a napszélből épült be a regolitba hosszú idő alatt, és a kutatások alapján a jövő fúziós reaktoraiban lesz alkalmazható. A regolitból kivont izotópot vagy a helyszínen lévő fúziós reaktorokban hasznosíthatják, vagy a Földre is szállíthatják. Mivel hatalmas mennyiségű energia nyerhető ki belőle, utóbbi is kifizetődő lehet.

Fontos nyersanyag lehet az egyes feltételezések alapján kísérőnk sarki krátereiben található vízjég. Ez a világűrben nagy kincs: nemcsak az űrhajósok számára szolgál ivóvízként, vagy a légzéshez nyerhető belőle oxigén, de számos ipari folyamathoz szükséges. Utóbbi területen egyelőre főleg kísérletek zajlanak, de a rendkívüli tisztaságú anyagok előállítása a becslések alapján nemsokára kifizetődő lesz a Föld körüli pályán. Ha valamilyen, vizet igénylő termelés indul bolygónk körül, fontossá válhat, hogy oda sokkal olcsóbb a Hold felszínéről szállítani.

Fontos tényező, hogy a gyorsan fejlődő távol-keleti országok - elsősorban India és Kína - technológiai eredményeiket látványosan tudják demonstrálni az űrkutatáson keresztül. Egy olyan ország, amely űrszondát juttat a Holdra, perspektivikusabb a befektetők számára is. Ugyanakkor a következő évtizedekben a világűr egyre több területen válik részévé a gazdaságnak. A megfelelő űriparral bíró országok kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ha saját műholdjaik vannak, amelyeket saját hordozórakétákkal állítanak pályára.

Utolsó tényezőként pedig nem szabad elfeledni az általános jellemvonást, amely szerint a Hold húzótényezőként hathat a gazdaságra. Elérése és vizsgálata olyan technológiák kifejlesztését igényli, amelyek a gazdaság sok egyéb területén (elektronika, számítástechnika, anyagtechnológia stb.) hasznosíthatók földi célokra is. Az alábbiakban azokat az űrszondákat tekintjük át, amelyeket a következő években kívánnak kísérőnk felé indítani.